A „felsikolt” szó egy olyan kifejezés, amelyet gyakran használnak az emberek, amikor valami váratlan vagy megrázó dolog történik. Ez a szó számos érzelmet hordoz magában, beleértve az ijedtséget, a rémületet vagy az örömöt is. A cikkünkben a „felsikolt” szó jelentését és használatát vizsgáljuk meg részletesebben. Megismerhetjük, hogy milyen helyzetekben használják a leggyakrabban, és hogyan lehet helyesen alkalmazni.
Lexikológia
A felsikoltás egy hirtelen, magas hangon történő kiáltás vagy sikoly. Általában olyan helyzetekben fordul elő, amikor valaki meglepődik, megijed vagy fájdalmat érez. A felsikoltás általában rövid és intenzív, és a hang magassága és erőssége nagyban függ az adott személy hangerejétől és hangszínétől.
A felsikoltás nemcsak az emberek, hanem az állatok számára is természetes reakció lehet. Például egy macska felsikolt, amikor megijed vagy fájdalma van, míg egy kutya felsikolt, amikor szorítják a farkát vagy a mancsát.
A felsikoltás gyakran jelzi, hogy valami rossz történt, és az emberek általában azonnal felhívják rá a figyelmet. Ezért fontos, hogy ha hallunk egy felsikoltást, akkor azonnal körülnézzünk és meggyőződjünk arról, hogy minden rendben van-e. Ha valaki felsikolt, akkor segítségre lehet szüksége, és fontos, hogy ne hagyjuk magára az illetőt.
Etimológia
A „felsikolt” szó eredete érdekes és különleges. A szó két részből áll: „fel” és „sikolt”. Az első rész, a „fel” azt jelenti, hogy valami felfelé mozog vagy irányul. A második rész, a „sikolt” pedig egy olyan hangot jelöl, amely hirtelen és éles.
A szó eredete a középkori Európáig nyúlik vissza, amikor a lovagok és a katonák csatározások során használták. Amikor egy lovag vagy katona sebesülést szenvedett, akkor felsikoltott a fájdalomtól. Ez a hang pedig jelzés volt a többi katonának, hogy az adott személy segítségre szorul.
Azóta a „felsikolt” szó jelentése kibővült, és ma már általánosan használjuk, hogy valaki hirtelen és éles hangot ad ki, például meglepetés, fájdalom vagy ijedtség miatt. A szó eredete azonban mindig is a harcok és csaták világához kötődött, és emlékeztet bennünket arra, hogy az emberi hang és reakciók az évezredek során sokat változtak, de a gyökerek mindig is velünk maradnak.
Jelentés különböző szótárakban
A „felsikolt” szó egy olyan kifejezés, amelyet általában akkor használunk, amikor valaki hirtelen, éles hangon kiált fel. A szó jelentése azonban nemcsak a hangjelzésre korlátozódik, hanem átvitt értelemben is használjuk, például ha valaki nagyon meglepődik vagy elborzaszt valami.
A különböző szótárakban a „felsikolt” szó jelentése általában hasonló. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint ez a hanghatás „egy rövid, hirtelen, magas, éles hangadással kísért kiáltás”, míg a Tinta Könyvkiadó Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótára azt írja, hogy „hirtelen, magas, éles hangadással kísért kiáltás, sikoltás”.
Az online szótárak is hasonlóan definiálják a „felsikolt” szót. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint ez a hanghatás „hirtelen, magas, éles hangadással kísért kiáltás, sikoltás”, míg a Wikiszótár azt írja, hogy „hirtelen, magas, éles hangadással kísért kiáltás, sikoltás, felkiáltás”.
Összességében tehát a „felsikolt” szó jelentése meglehetősen egységes és pontosan meghatározható, mind a hangjelzés, mind az átvitt értelmek terén.
Asszociációk
- Magas hegy.
- Kihívás.
- Meredek szikla.
- Hegymászás.
- Veszély.
- Izgalom.
- Kilátás.
- Erőfeszítés.
- Kaland.
- Természet.
Szinonimák
- Megdöbbentő.
- Meglepő.
- Meghökkentő.
- Előre nem látott.
- Váratlan.
- Felkavaró.
- Sokkoló.
- Riasztó.
- Ijedtő.
- Rendkívüli.
Példamondatok
- A hegytetőn állva felsikoltottam a csodálatos kilátás láttán.
- Amikor meglátta az ételeket, felsikoltott az örömtől.
- Az autó elindult hirtelen, és az utasok felsikoltottak az ijedtségtől.
- Az énekesnő felsikoltott a színpadon, amikor a közönség tapsolt neki.
- A gyerek felsikoltott, amikor meglátta a szülei ajándékát a karácsonyfa alatt.