Az „irgalmas” szó jelentése számos vallási és emberi értékrendben fontos szerepet kap. A fogalom alapvetően az irgalmasság, a megbocsátás és az empátia kifejezésére szolgál, és a szeretet és az önzetlenség értékeit hordozza magában. A cikkben részletesen bemutatjuk az „irgalmas” fogalom jelentését és szerepét a különböző kultúrákban és vallásokban.
Lexikológia
Az „irgalmas” szó gyakran hallható a vallási szövegekben, imádságokban és hittani szövegekben. Az irgalmas ember olyan személlyé válik, aki megbocsátó és megértő, aki képes meglátni mások hibáit és hibáit, és mégis szeretni és elfogadni őket.
Az irgalmas szó eredete a latin „misericors” szóból származik, amelynek jelentése „könyörületes” vagy „megbocsátó”. Az irgalmas személy képes meglátni a másik ember szenvedését és fájdalmát, és képes segíteni neki azon a ponton, ahol szükség van rá.
Az irgalmas ember nem csak a mások iránti megbocsátásra és megértésre törekszik, hanem magára is. Az irgalmas ember képes megbocsátani magának a hibáit és hibáit, és nem hagyja, hogy ezek a hibák meghatározzák az életét.
Az irgalmas szó nem csak a vallási szövegekben és imádságokban fontos, hanem a mindennapi életben is. Az irgalmas személy képes meglátni a másokban rejlő szépséget és lehetőségeket, és segít nekik, hogy elérjék a céljaikat és álmait.
Az irgalmas szó jelentése tehát az emberek iránti szeretet, megértés és megbocsátás. Az irgalmas ember képes meglátni a másokban rejlő lehetőségeket és segít nekik, hogy elérjék a céljaikat és álmait. Az irgalmas személy nem csak másokra, hanem önmagára is irgalmas, és nem hagyja, hogy a hibái meghatározzák az életét.
Etimológia
Az „irgalmas” szó eredete a latin „misericors” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „sajnáló szívű”. Ez a szó a „miseratio” (sajnálat) és az „cor” (szív) szavak összetételéből állt össze. Az „irgalmas” szó magyar nyelvű megfelelőjét a középkorban a „kegyes” szóval fejezték ki, ami szintén a sajnálkozás és a megbocsátás érzését hordozza magában. Az „irgalmas” szó jelentése azonban kicsit szélesebb körű, mint a „kegyes” szóé, mivel nem csak az emberi gyengeségek iránti megbocsátást jelenti, hanem az általánosabb, szeretet és megbecsülés alapján nyugvó jóindulatot is. Az „irgalmas” szó használata a vallási szövegekben is gyakori, ahol az Istenről való felfogás fontos szerepet játszik. Az „irgalmas” szó tehát egy olyan szó, amely a sajnálat, a megbocsátás és a szeretet érzéseit hordozza magában, és amely számos kultúrában és vallásban fontos szerepet játszik.
Jelentés különböző szótárakban
Az „irgalmas szó” kifejezésnek többféle meghatározása található a különböző szótárakban. Az egyik leggyakoribb jelentése az, hogy valaki vagy valami kegyelmes, megbocsátó, szánakozó vagy segítőkész. Az irgalmas szó lehet egy bátorító, vigasztaló vagy megbocsátó szó, amelyet valaki másnak mondunk, hogy megkönnyítsük a nehéz helyzetét vagy segítsünk neki átvészelni egy problémát. Az irgalmas szó azonban nem csak másoknak szólhat, hanem önmagunknak is. Az önmagunkkal való irgalom azt jelenti, hogy elfogadjuk a hibáinkat, gyengeségeinket és hiányosságainkat, és nem szigorúan ítélkezünk magunk felett. Az irgalmas szó tehát egy olyan erő, amely segít nekünk megbirkózni az élet nehézségeivel és megtalálni a belső békénket.
Asszociációk
- Kedvesség.
- Segítőkészség.
- Empátia.
- Megértés.
- Szeretet.
- Elfogadás.
- Megbocsátás.
- Kegyelem.
- Jóság.
- Humánus.
- Barmosság.
- Könyörület.
- Szolidaritás.
- Adakozás.
- Altruizmus.
Szinonimák
kegyes, könyörületes, jóindulatú, megbocsátó, szánakozó, jóságos, empatikus, megértő, együttérző, humanitárius.
Példamondatok
- Nagyon irgalmas volt a bíró, amikor enyhébb büntetést szabott ki.
- Az irgalmas cselekedetek mindig jót tesznek az embereknek.
- Az istenek irgalmasak voltak a bűnösökkel szemben.
- Az irgalmas szeretet mindig nyugalmat hoz a szívünkbe.
- Az irgalmas emberek mindig segítenek másokon, ha szükség van rá.
- Az irgalmas Isten mindig megbocsátja a bűnösöknek.
- Az irgalmas hozzáállás segít megtalálni a megoldást a nehéz helyzetekben.
- Az irgalmas szemléletmód segít megérteni mások érzéseit és szükségleteit.