A „kisbéres” kifejezés talán nem mindenki számára ismerős, de a magyar nyelvben régóta használatos szó. A cikk ebben a témában foglalkozik a kisbéres szó jelentésével, eredetével és használatával. Megismerhetjük, hogy milyen fogalmat takar a kisbéres, milyen szerepet játszott a magyar történelemben, és hogyan változott a jelentése az idők során.
Lexikológia
A kisbéres kifejezés a múltban gyakran használt szó volt a gazdálkodásban. A kisbéres a földesúr szolgája volt, aki a földesúr birtokán dolgozott. Általában napi bérből élt, és a földesúr által biztosított szálláson lakott. A kisbéres feladatai közé tartozott a földművelés, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás és a kertészkedés is. A kisbéreseknek fontos szerepük volt a gazdaság működésében, és sokan közülük nagyon szorgalmasak és ügyesek voltak. A kisbéresek családjai is a földesúr birtokán laktak, és a földesúr biztosította számukra az alapvető élelmiszereket és egyéb szükségleteket. A kisbéresek élete azonban nem volt könnyű, mivel általában kemény fizikai munkát kellett végezniük, és nem voltak biztosak abban, hogy mindig van munkájuk. A kisbéresek szó szerint a földesúr szolgái voltak, és az életük a földesúr kegyétől függött.
Etimológia
A „kisbéres” szó eredete az agrárgazdaságban keresendő. Régen a birtokosok nagyobb területeket műveltettek bérlőikkel, akiknek saját eszközeik és állataik voltak. Az ilyen bérlők a „nagybéres” elnevezést kapták. Azonban voltak olyan kisgazdák is, akik csak kisebb területeket műveltettek, és saját eszközeik és állataik is kevésbé voltak. Őket „kisbéresnek” nevezték el, hogy megkülönböztessék őket a nagybéresektől. A kisbéres szó eredetileg tehát egy gazdasági kategória elnevezése volt, amely a bérlők méretétől függött. Az idők során azonban a szó jelentése átalakult, és ma már inkább a földművelők által használt kifejezésként ismerjük. A kisbéres szó ma már inkább azokat a kisgazdákat jelöli, akik saját földjükön dolgoznak, de eszközeik és állataik száma korlátozott.
Jelentés különböző szótárakban
A kisbéres szó a magyar nyelvben régóta használatos, ám annak pontos jelentése és eredete sokáig homályban volt. A különböző szótárak szerint a kisbéres a kisgazda vagy a kisbirtokos szinonimája, aki saját földjén gazdálkodik, de munkáját nem egyedül végzi, hanem segítőket alkalmaz. A szó eredete azonban nem teljesen tisztázott, több elmélet is létezik róla.
Egyes szakértők szerint a kisbéres szó a középkori Magyarországon jelent meg, amikor a parasztság egy része kisebb birtokokat kapott a földbirtokosoktól, és azokat saját kezűleg művelte. Mások azt állítják, hogy a szó eredete a német nyelvből származik, ahol a Kleinbauer kifejezés hasonló jelentéssel bír.
A kisbéres szó használata napjainkban is elterjedt, főként a vidéki területeken, ahol még mindig sok kisgazda és kisbirtokos él. A szó azonban nemcsak a földműveléssel foglalkozó emberek körében ismert, hanem az élet más területein is használatos. A kisbéres szó például a munkaerőpiacra is kiterjed, ahol azokat a dolgozókat nevezik így, akik nem alkalmazottak, hanem saját vállalkozásukban dolgoznak.
Összességében elmondható, hogy a kisbéres szó jelentése és eredete nemcsak a magyar nyelv történetében, hanem a társadalom fejlődésében is fontos szerepet játszott. A szó továbbra is használatos és értékes szókincsünk része marad.
Asszociációk
- Méz.
- Méh.
- Kaptár.
- Virágok.
- Pollen.
- Méhész.
- Szorgos munka.
- Természet.
- Édes.
- Egészséges.
- Házi készítésű.
- Arany szín.
- Tápláló.
- Gyógyító.
- Kellemes illat.
- Csípés.
- Viasz.
- Szőlő.
- Gyümölcsök.
Szinonimák
- méhész.
- méhészeti szakember.
- méhészember.
- méhészgazda.
- méhészkedő.
- méhészeti szakmunkás.
- méhészeti termelő.
- méhészeti szövetkezet tagja.
- méhésztartó.
- méhészeti szervezet munkatársa.
Példamondatok
- A kisbéresek a szőlőskertben dolgoztak egész nap.
- Az őseim kisbéresekként dolgoztak a nagyobb birtokokon.
- A falu kisbéresei minden évben összegyűltek a templomban.
- A kisbéreseknek kemény munkájuk volt az állattenyésztésben.
- Az egykori kisbéresek ma már városi életet élnek.