A „kolhozföld” kifejezés a szovjet időszakból ered, és a kollektív gazdálkodásban résztvevő parasztok által közösen művelt földek összességét jelenti. A kollektív gazdálkodás egy olyan rendszer volt, amelyben a földek és az állatok közösen voltak birtokolva, és a termelést közösen irányították. A kolhozföld a szovjet gazdaság alapjait jelentette, és a szovjet időszakban a parasztoknak nem volt lehetőségük saját földet birtokolni, így a kollektív gazdálkodás volt az egyetlen lehetőségük a mezőgazdasági termelésre. Azóta a „kolhozföld” szó a szovjet időszak emlékét idézi, és a gazdálkodás egyik jellegzetes kifejezése lett.
Lexikológia
A kolhozföld kifejezés a szovjet típusú gazdálkodásban használt fogalom, amely a kollektív gazdálkodásra utal. A kolhozokban a földet és az egyéb termelési eszközöket közösen birtokolták és használták a tagok. A kolhozokban a termelési célok elérése érdekében az egyéni érdekek háttérbe szorultak, és a közösség érdekei voltak az elsődlegesek. A kolhozokban a tagok munkájukért bérfizetést kaptak, amelyet a kollektív gazdálkodásból finanszíroztak. A kolhozföld tehát a kollektív gazdálkodásban használt földterületet jelenti, amelyet a tagok közösen használnak a termelés érdekében. A kolhozok a szovjet gazdaság fontos elemei voltak, és jelentős szerepet játszottak az ország mezőgazdasági termelésében.
Etimológia
A „kolhozföld” kifejezés az egykori szovjet típusú gazdálkodásban használt fogalom, amely a kollektív gazdálkodásra utal. Az első kollektív gazdálkodási formák a 19. század végén jelentek meg Oroszországban, majd a Szovjetunióban terjedtek el. A kolhozokban a földet közösen művelték, az eredményeket pedig egyenlően osztották szét a tagok között. A kolhozokban a föld tulajdonjogát a közösségnek tartották, így a „kolhozföld” kifejezés a közösségi tulajdonra utal.
A szó eredete az orosz „колхоз” (kolhoz) szóból származik, amely rövidítése a „коллективное хозяйство” (kollektív gazdálkodás) kifejezésnek. A kolhozokban a földművelés mellett más tevékenységek is folytak, például állattenyésztés, halászat, erdőgazdálkodás, vagy éppen textilgyártás. A szovjet típusú gazdálkodás azonban nem bizonyult hatékonynak, a termelési eredmények elmaradtak a várakozásoktól, és a rendszer végül összeomlott. A „kolhozföld” kifejezés azonban ma is használatos, mint a szovjet idők emlékezője.
Jelentés különböző szótárakban
A kolhozföld szó jelentése a különböző szótárakban az egykori szovjet típusú gazdálkodási rendszerhez kötődik. A kolhozokban a földek állami tulajdonban voltak, és a parasztok együttműködve, közösen dolgoztak rajta. A kolhozföld tehát az a terület, amelyet a kolhozok műveltek és használtak fel a termeléshez. A szó eredete is a kollektív gazdálkodásból származik, hiszen a kolhozokban való gazdálkodás alapja a közös munka és az együttműködés volt. A kolhozföld szó jelentése ma már inkább történelmi kontextusban használatos, de az egykori szovjet típusú gazdálkodási rendszer emlékét őrzi.
Asszociációk
- Szovjetunió.
- Mezőgazdaság.
- Közös tulajdon.
- Termelési egység.
- Kollektív gazdálkodás.
- Földművelés.
- Agrárium.
- Szövetkezet.
- Kárpát-medence.
- Szocializmus.
Szinonimák
- szövetkezeti föld.
- közös föld.
- kollektív föld.
- közös gazdasági föld.
- közösségi föld.
- szocialista föld.
- szövetkezeti gazdasági föld.
- közösségi termőföld.
- kollektív gazdasági föld.
- közösségi termelőföld.
Példamondatok
- A kolhozföldet az állam adta át a kollektív gazdálkodásra.
- A kolhozföldön termelték az élelmiszereket a falu számára.
- A kolhozföldön dolgozók közösen osztoztak az eredményeken.
- A kolhozföldön általában nagyobb területeket tudtak művelni, mint az egyéni gazdák.
- A kolhozföldön a földművelési gépeket is közösen használták.