A „kolhoztag” szó a szovjet időkben volt használatos, és a kollektív gazdálkodásban dolgozó emberek jelölésére szolgált. A cikkben részletesen bemutatjuk a kolhozrendszert és annak jellemzőit, valamint a kolhoztagok mindennapjait és életkörülményeit. Megismerhetjük, hogy hogyan működött a kollektív gazdálkodás a szovjet időkben, és milyen hatással volt az emberek életére és a gazdaságra.
Lexikológia
A szó kolhoztag a szovjet korszakból ered, és azokat a parasztokat jelölte, akik csatlakoztak a kollektív gazdálkodásra épülő kolhozokhoz. A kolhozok a szovjet állam által irányított, közösségi gazdálkodási formák voltak, amelyekben a földet, az állatokat és az eszközöket közösen használták a parasztok. A kolhoztagok a kollektív gazdálkodásban való részvételükkel vállaltak felelősséget a gazdaság eredményeiért, és a kollektív jövedelemből kaptak bérezést. A kolhoztagok életkörülményei általában szegényesek voltak, és a kollektív gazdálkodásból származó jövedelem sem volt magas. A kolhozok és a kolhoztagok szerepe azonban fontos volt a szovjet gazdaság működése szempontjából, és a kollektív gazdálkodás rendszere hosszú időn keresztül meghatározta a szovjet agráriumot.
Etimológia
A „kolhoztag” szó eredete a szovjet időkig nyúlik vissza, amikor a kommunista párt vezetése elkezdte a paraszti gazdaságok összevonását, hogy hatékonyabbá tegye az agrárszektor működését. Ezen összevonások eredményeként jöttek létre a kolhozok, amelyekben a földet és az állatokat közösen használták a parasztok. A kolhozok tagjait „kolhoztagoknak” nevezték, akik azonban nem voltak teljesen egyenlők a szövetkezetben. A vezetőknek, akiket a párt állított fel, nagyobb hatalmuk és javadalmazásuk volt, mint a többi tagoknak. A „kolhoztag” szó tehát a kommunista érában vált ismertté, és a szovjet rendszerben a kolhozokban dolgozó parasztokat jelölte. Azóta a szó használata elterjedt a volt szovjet tagállamokban és más kommunista országokban is.
Jelentés különböző szótárakban
A kolhoztag szó jelentése a különböző szótárakban meglehetősen hasonlóan hangzik. Általánosságban elmondható, hogy a kolhoztag egy olyan személy, aki a kolhozban dolgozik, és tagja annak. A kolhoz pedig egy olyan szervezet, amelyben a földet közösen művelik és termelik a terményeket.
A magyar nyelvű szótárak szerint a kolhoztag egy olyan személy, aki a kollektív gazdasági szervezetben dolgozik és annak tagja. A kollektív gazdasági szervezet pedig egy olyan szervezet, amelyben a tagok közösen művelik a földeket és termelik a terményeket.
Az orosz nyelvű szótárakban ugyanígy definiálják a kolhoztagot, mint a magyarok, azaz egy olyan személyt, aki a kollektív gazdasági szervezetben dolgozik és annak tagja.
Összességében tehát elmondható, hogy a kolhoztag szó jelentése a különböző szótárakban azonos, és azt jelenti, hogy egy személy a kollektív gazdasági szervezet tagja, és a kollektív gazdasági szervezetben dolgozik.
Asszociációk
- Szovjetunió.
- Kommunizmus.
- Mezőgazdasági termelőszövetkezet.
- Kollektivizáció.
- Munkásság.
- Közösségi élet.
- Szocializmus.
- Vörös hadsereg.
- Propaganda.
- Szolidaritás.
Szinonimák
- szövetkezeti tag.
- kollektív gazdaság tagja.
- kollektív gazdálkodó.
- termelőszövetkezeti tag.
- szövetkezeti gazdálkodó.
- szövetkezeti munkás.
- kollektív tag.
- közös gazdálkodó.
- közösségi gazdálkodó.
- közös termelő.
Példamondatok
- A szovjet időkben sok embernek kellett dolgoznia kolhoztagként a földeken.
- Az én nagyapám is kolhoztag volt, és mindig mesélt arról, hogyan kellett keményen dolgozniuk a mezőgazdasági munkák során.
- A kolhoztagok között nagyon szoros kapcsolat alakult ki, hiszen mindannyian együtt dolgoztak és élték meg a nehézségeket.
- A kolhoztag rendszer azonban nem mindenki számára volt ideális, sokan kritizálták a túlzott állami beavatkozást és a munkaerő kizsákmányolását.
- Még ma is találkozhatunk olyan falvakban, ahol a kolhoztag idők emlékei még mindig jelen vannak, és a helyiek büszkén mesélnek az őseikről, akik kolhoztagként dolgoztak.