A „kommuna” szó eredetileg az orosz nyelvből származik, és a közösségi életmódot, illetve a közös tulajdonban lévő javakat jelenti. Az elmúlt évszázadokban a kommuna fogalmát számos országban és kultúrában használták, és a kommunizmus egyik alapvető fogalmává vált. A következőkben részletesen megvizsgáljuk a kommuna jelentését és történelmi hátterét, valamint azt, hogy hogyan alakult át és használják ma a különböző országokban.
Lexikológia
A kommuna szó eredetileg a latin communitas szóból származik, ami közösséget jelent. A kommuna fogalmát azonban leginkább a 19. századi szocialista mozgalom kapcsán használták fel, amikor a munkások önkormányzati szervezeteket hoztak létre a termelési folyamatok irányítására és a munkások érdekeinek védelmére. A kommuna a munkások szolidaritásán és közösségi érzésén alapult, és a célok elérése érdekében a munkások egyenlően osztották meg a feladatokat és a felelősséget. A kommuna mozgalma azonban nem volt sikeres, és a szovjet rendszerben az állam átvette a munkások irányító szerepét, így a kommuna fogalmát szocialista értelemben ma már kevesebbet használják.
Etimológia
A „kommuna” szó eredete a latin „communis” szóból származik, ami közös, közösségi jelentést hordoz. A szóhasználat története azonban a 19. századra nyúlik vissza, amikor a kommunizmus és a szocializmus eszméi kezdtek elterjedni Európában. A „kommuna” szó ebben az időszakban vált jelentőssé, mint a munkásosztály által irányított, közösségi alapon működő városi önkormányzat fogalma. Az első ilyen „kommuna” Párizsban jött létre 1871-ben, amikor a munkások átvették az ellenőrzést a város felett. Az eseményeket követően a „kommuna” szó szinonimája lett a munkásosztályi forradalomnak és a szocialista forradalmaknak, és világszerte elterjedt a használata a baloldali politikai mozgalmakban.
Jelentés különböző szótárakban
A kommuna szó jelentése a különböző szótárakban változó lehet, ugyanis az eredetileg orosz eredetű kifejezés számos különböző értelemben használatos. Általánosságban azonban a kommuna szó a közösségi életre utal, valamint a kollektív döntéshozatalra és együttműködésre. A szótárakban gyakran találkozhatunk a kommuna szó kapcsán a szovjet kommunizmusra utaló definíciókkal is, hiszen az orosz történelem egyik legfontosabb társadalmi és politikai rendszere volt a kommuna. Emellett a kommuna szó jelentése kapcsolódhat a falusi közösségekhez, ahol az emberek együtt éltek és dolgoztak, valamint a lakóközösségekhez, ahol az emberek együttműködtek a közös érdekek érdekében. Összességében a kommuna szó jelentése tehát számos különböző értelemben használatos, azonban mindig a közösségi életre, az együttműködésre és a kollektív döntéshozatalra utal.
Asszociációk
- Város.
- Önkormányzat.
- Közszolgáltatások.
- Lakossági szolgáltatások.
- Víz-, gáz-, villamos energiaellátás.
- Szemétgyűjtés és -elszállítás.
- Közterület-fenntartás.
- Építési engedélyek kiadása.
- Adók és illetékek beszedése.
- Társasházak kezelése.
- Közlekedési hálózatok fenntartása.
- Távfűtés és távhűtés.
- Közösségi programok és rendezvények szervezése.
Szinonimák
- közösség.
- közösségi.
- közösségi élet.
- közösségi szervezet.
- helyi önkormányzat.
- önkormányzat.
- települési önkormányzat.
- települési közösség.
- városi önkormányzat.
- városi közösség.
- falusi közösség.
- községi önkormányzat.
- községi közösség.
- helyi közösség.
- helyi társadalom.
Példamondatok
- A kommuna szerepe a szovjet időkben jelentős volt a gazdasági és társadalmi életben.
- A kommuna tagjai közösségi alapon osztották meg a munkát és az eredményeket.
- A kommuna elvei a kollektivizmus és a szolidaritás voltak.
- A kommuna alapján működő településekben a közösségi élet és a közös döntéshozatal voltak a meghatározóak.
- A kommuna rendszerét a szovjet rendszer összeomlásával együtt megszüntették.