A „konstatál” szó a megállapítás, állapítás kifejezésére utal. Gyakran használják jogi, orvosi vagy tudományos szövegekben, amikor valamilyen tényt vagy eredményt rögzítenek. A szó eredete a latin „constatare” igéből származik, amelynek jelentése „bizonyítani, igazolni”. A konstatálás fontos szerepet játszik a bizonyítékok és tények alapján történő döntéshozatalban.
Lexikológia
A konstatál szó jelentése az, hogy valami megállapítása vagy megállapításának a cselekedete. Ez a szó gyakran használatos jogi és hivatalos dokumentumokban, amikor az adott tényeket vagy körülményeket meg kell állapítani. Azonban a mindennapi életben is használjuk, amikor valami megtörtént vagy bekövetkezett, és azt meg kell állapítani. A konstatál szó használata pontos és hatékony kommunikációt tesz lehetővé, mivel egyértelműen megadja az adott helyzet vagy esemény megállapításának a tényét. Ezért fontos, hogy a szó helyes használatával biztosítsuk a pontos és érthető kommunikációt.
Etimológia
A „konstatál” szó eredete a latin „constatare” igéből származik, melynek jelentése „bizonyítani, igazolni”. A szó jelentése az idők során átalakult, és ma már inkább az állapot vagy helyzet megállapítására használjuk. A „konstatál” szó használata elsősorban jogi és hivatalos dokumentumokban, valamint szakmai beszélgetésekben elterjedt. A szó magában hordozza a bizonyosság és megbízhatóság érzését, így gyakran használják a tények megállapítására vagy az állapotok leírására. A „konstatál” szó használata tehát a hivatásos nyelvhasználatban és a szakmai kommunikációban szinte elengedhetetlen, hiszen a pontos és precíz megfogalmazásokra nagy hangsúlyt fektetnek ezekben a körökben.
Jelentés különböző szótárakban
A „konstatál” szó jelentése a különböző szótárakban meglehetősen egységes. Általában azt jelenti, hogy valami tényt vagy állapotot megállapítunk vagy megállapítunk valamit. A szó általában hivatalos vagy formális nyelvezetben használatos, és gyakran szerepel jogi vagy hivatalos dokumentumokban. A szó eredete a latin „constatare” szóból származik, ami annyit jelent, hogy bizonyítani vagy igazolni valamit. A konstatálás tehát az igazság vagy a tények megállapítása, és fontos szerepe van a jogi és hivatalos eljárásokban.
Asszociációk
- Állapotfelmérés.
- Megállapítás.
- Ellenőrzés.
- Tények felvázolása.
- Diagnózis.
- Szakértői vélemény.
- Hivatalos dokumentáció.
- Igazságszolgáltatás.
- Orvosi vizsgálat.
- Értékelés, értékelő jelentés.
- Bizonyíték, bizonyítékok feltárása.
- Tárgyilagos álláspont kialakítása.
Szinonimák
- megállapít.
- megállapításra jut.
- megállapítást tesz.
- megállapítólag mondja.
- megállapítólag állítja.
- megállapodik.
- tapasztal.
- tapasztalatot szerez.
- észlel.
- felismer.
- felismerést nyer.
- felismerően mondja.
- felismerően állítja.
- megerősít.
- megerősítést nyer.
- megerősítően mondja.
- megerősítően állítja.
- igazol.
- igazolást nyer.
- igazolóan mondja.
- igazolóan állítja.
Példamondatok
- Az orvos konstatálta, hogy a betegnek magas a láza.
- A rendőr konstatálta, hogy a gépjármű vezetője ittas állapotban van.
- Az ellenőr konstatálta, hogy a mérleg hibásan működik.
- Az ügyvéd konstatálta, hogy a kliensnek jogai vannak az ügyében.
- Az építész konstatálta, hogy a tervezett épület nem felel meg az előírásoknak.