A „kósza” szó a magyar nyelvben gyakran használt kifejezés, amelynek jelentése számos értelmezést kapott az idők során. A cikkben bemutatjuk a szó eredetét, jelentését és használatát a mindennapi beszédben. Az olvasók megismerhetik, hogyan változott a szó jelentése az évszázadok során, és milyen kifejezésekkel használjuk ma a „kósza” szót.
Lexikológia
A kifejezés, hogy valaki kósza, azt jelenti, hogy az illető nem rendelkezik bizonyos célok, tervek vagy irányelvek szerinti fókuszáltsággal az életében. A kószálásnak tehát nem feltétlenül van negatív konnotációja, hiszen lehet, hogy valaki csak élvezi az életet, és nem szeretne szigorúan időbeosztás szerint élni. Azonban, ha valaki túlságosan kósza, akkor az életének irányítása és a céljai elérése is nehézségekbe ütközhetnek. Az életben való eligazodás és a célok elérése érdekében fontos, hogy az embernek legyenek átgondolt tervei és határozott célkitűzései, és azok szerint cselekedjen.
Etimológia
A „kósza” szó eredete nem teljesen tisztázott. A legvalószínűbb magyarázat szerint a szó a török „kösze” szóból ered, ami annyit jelent, hogy „csavaros, kanyargós”. Ez a jelentés tökéletesen illeszkedik a „kósza” szó használatához, ami általában olyan dolgokra vonatkozik, amelyek nem követik a megszokott rendet vagy szabályokat, hanem kicsit kiszámíthatatlanok és „csavarosak”. Más vélemények szerint a „kósza” szó a régi magyar „kószál” (vándorol) szóból ered, ami szintén jól passzol a szó jelentéséhez. Bárhonnan is származzon a szó, az biztos, hogy a magyar nyelvben már régóta használjuk, és számos kifejezésben előfordul, mint például a „kósza szél”, a „kósza gondolat” vagy a „kószáló ember”.
Jelentés különböző szótárakban
A kósza szó egy olyan kifejezés, amelyet gyakran hallunk, de nem mindig tudjuk pontosan, mit jelent. A különböző szótárakban meglehetősen változatos meghatározásokat találhatunk erre a szóra.
A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint kósza azt jelenti, hogy „változó, ingadozó, rendszertelen, szeszélyes”. A szótár továbbá megjegyzi, hogy a szó használható például a gondolatok, érzelmek vagy cselekedetek jellemzésére.
A Magyar Szótörténeti Tár (MSZT) szerint a kósza szó eredetileg az „ingadozó, változó” jelentéssel bírt. Az MSZT szerint a szó a középkori latin „cosus” szóból ered, amelynek jelentése „dolog, tárgy”. A szó a középkori magyarban a „változó, ingadozó” dolgokra utalt, később pedig általánosabb értelemben is használatos lett.
A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a kósza szó „rendszertelen, szeszélyes, változó” jelentéssel bír. A szótár továbbá megjegyzi, hogy a szó használható például a szervezet, a haj, vagy akár a beszéd jellemzésére is.
Összességében elmondható, hogy a kósza szó változatos jelentéssel bír, de általában az ingadozást, a rendszertelenséget vagy a szeszélyességet jelenti. Használata gyakori a mindennapi beszédben és a irodalmi nyelvben egyaránt.
Asszociációk
- Zavaros.
- Bizonytalan.
- Kuszált.
- Összevissza.
- Cseppet sem rendezett.
- Kétségbeesett.
- Zsibbasztó.
- Kavarodott.
- Szétszórt.
- Képtelen koncentrálni.
Szinonimák
- csavaros.
- furfangos.
- ravasz.
- tréfás.
- szeszélyes.
- kacskaringós.
- kanyargós.
- labirintusos.
- zavaros.
- összevissza.
Példamondatok
- Az elmém kósza gondolatokkal tele van.
- A kósza szél elszállította a leveleket az udvarról.
- A kósza teóriáidnak nincs semmi alapja.
- Az utcán kósza kutyák sétáltak.
- A kósza pillanatokban veszett el az idő.