A külpolitika az egyik legfontosabb területe a nemzetközi kapcsolatoknak, és az államok közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi jogot és a diplomáciát foglalja magában. A külpolitika célja az államok érdekeinek védelme és előmozdítása a nemzetközi színtéren, valamint a békés és biztonságos világ megteremtése. A „külpolitikai” szó jelentése tehát az államok közötti kapcsolatokkal, a diplomáciával, a nemzetközi joggal és a nemzetközi biztonsággal kapcsolatos tevékenységekre utal.
Lexikológia
A külpolitikai szóösszetétel két fontos fogalmat tartalmaz: a külföldi és a politikai szót. A külföldi szó a nemzetközi kapcsolatokra, a más országokkal való kapcsolatra utal, míg a politikai szó a hatalomgyakorlásra, az államigazgatásra, a döntéshozatalra és az állam érdekeinek képviseletére utal.
Ez azt jelenti, hogy a külpolitika az államok közötti kapcsolatokkal foglalkozó politikai tevékenység, amelynek célja az állam érdekeinek védelme, a béke és biztonság megőrzése, valamint a nemzetközi együttműködés elősegítése. A külpolitika nem csak a diplomáciai kapcsolatokra, hanem a gazdasági, katonai, kulturális és más területekre is kiterjedhet.
Az államok külpolitikájának alakításában számos tényező befolyásoló szerepet játszik, mint például a gazdasági helyzet, a nemzetközi helyzet, a szövetségesek és ellenfelek, a kulturális és vallási különbségek, valamint a belpolitikai helyzet. A külpolitika tehát fontos szerepet játszik az államok életében, és hatással van az országok biztonságára, gazdasági helyzetére és nemzetközi kapcsolataira.
Etimológia
A „külpolitikai” szó eredete a 19. századra nyúlik vissza, amikor az államok egyre inkább elkezdtek foglalkozni a nemzetközi kapcsolatokkal és a külföldi ügyekkel. A szó először a német „Aussenpolitik” kifejezésből származik, amelyet az első világháború előtt használtak. Az „Aussenpolitik” szó szó szerint azt jelenti, hogy „külső politika”, ami az államok kapcsolatait jelentette más államokkal és nemzetközi szervezetekkel.
Az „Aussenpolitik” szó hamarosan átterjedt más nyelvekre is, és az angol nyelvben a „foreign policy” kifejezéssé vált. Az „Aussenpolitik” és a „foreign policy” kifejezések használata azóta is általánosan elfogadott a nemzetközi kapcsolatok területén.
A „külpolitikai” szó használata pedig a magyar nyelvben a 20. század elején jelent meg. Az első világháborút követően Magyarország új kormánya nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatokra, és ennek köszönhetően a „külpolitikai” szó is elterjedt az országban.
Azóta a „külpolitikai” szó használata általánossá vált a magyar nyelvben, és ma már számos politikai és közéleti szövegben találkozhatunk vele.
Jelentés különböző szótárakban
A külpolitikai szó a különböző szótárakban általában a nemzetközi kapcsolatokkal és az államok közötti diplomáciával kapcsolatos fogalmakat takarja. A szó összetétele is utal erre, hiszen a „kül” előtag az országhatárokon túli területekre, az „politikai” pedig az államok közötti kapcsolatokra utal. A külpolitika az államok közötti kapcsolatokat, a diplomáciát, a háborúk és konfliktusok megelőzését, illetve azok rendezését, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést foglalja magában. A külpolitikai szó jelentése azonban nem csak az államok közötti kapcsolatokat takarja, hanem az egyes országok belső politikáját is befolyásolja, hiszen a külkapcsolatok eredményei hatással lehetnek az adott ország gazdasági és politikai helyzetére is.
Asszociációk
- diplomácia.
- nemzetközi kapcsolatok.
- konfliktusok.
- béke.
- szövetségek.
- gazdasági együttműködés.
- külkereskedelem.
- emberi jogok.
- hadviselés.
- diplomáciai tárgyalások.
- nagyhatalmak.
- nemzetközi szervezetek.
- katonai beavatkozások.
- migráció.
- globalizáció.
Szinonimák
- nemzetközi politikai.
- diplomáciai.
- külföldi politikai.
- nemzetközi kapcsolati.
- külügyi.
- nemzetközi viszonyokra vonatkozó.
- külföldi kapcsolatokat érintő.
- nemzetközi szintű politikai.
- külpolitikával kapcsolatos.
- nemzetközi ügyekre vonatkozó.
Példamondatok
- Az ország külpolitikai céljai között szerepel a gazdasági együttműködés erősítése a szomszédos országokkal.
- A kormányzat új külpolitikai stratégiát dolgozott ki az Európai Unióval való kapcsolatok javítása érdekében.
- Az Egyesült Államok külpolitikai döntéseinek hatása globális szinten is érezhető.
- A diplomáciai kapcsolatok erősítése a külpolitika fontos része, hogy az ország érdekei hatékonyabban érvényesüljenek a nemzetközi színtéren.
- A külpolitikai helyzet folyamatosan változik, ezért fontos a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség.