A „magamutogatás” szó jelentése az, amikor valaki túlzottan magáról beszél, vagy mutatja magát mások előtt. Ez a viselkedés gyakran azért alakul ki, mert az illetőnek szüksége van arra, hogy elismerjék, vagy értékeljék őt, vagy hogy bizonyítsa a saját értékét mások előtt. Az ilyen viselkedés azonban gyakran ellentétes hatást vált ki, és inkább idegesítő, vagy arrogáns benyomást kelt másokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy mi okozza a magamutogatást, és hogyan lehet kezelni ezt a viselkedést.
Lexikológia
A magamutogatás olyan viselkedésforma, amelyben valaki szándékosan és színlelt módon magát helyezi előtérbe, hogy mások figyelmét magára vonja. Ez a viselkedésforma általában az önbizalomhiány vagy a figyelemhiány miatt alakul ki, és gyakran negatív reakciókat vált ki másokból. Az emberek általában nem szeretik azokat, akik túlzottan magukra összpontosítanak, és akiknek minden mondata arról szól, hogy milyen fantasztikusak és sikeresek. A magamutogató emberek általában nem képesek az empátia, az együttérzés és a mások iránti tisztelet kifejezésére, és gyakran magányosak és elszigeteltek. A személyiségfejlődés részeként azonban a magamutogatás leküzdése fontos lépés lehet az érettség és az önismeret felé. Az önismeret és az önbizalom növelése segíthet az egyénnek megtalálni a helyét a világban, és képes lesz hiteles kapcsolatokat kialakítani másokkal.
Etimológia
A „magamutogatás” szó eredete a görög nyelvből származik. Az eredeti szó „αυτοπροβολή” (autoprobolí) volt, ami szó szerint azt jelenti, hogy „önmagam bemutatása”. A szó később átült a latin nyelvbe, ahol „autoprobitio” formájában használták. A középkorban a szó jelentése kicsit megváltozott, és az önmagát dicsőítő, öntelt viselkedést jelentette. A „magamutogatás” szó magyar fordítása ebből a jelentésből ered, és azóta is használatos a negatív értelemben.
Jelentés különböző szótárakban
A magamutogatás szó jelentése a különböző szótárakban hasonlóan fogalmaznak. Általában azt jelenti, hogy valaki nagyképűen, önhitt módon mutogatja magát, vagyis kérkedik a saját képességeivel, eredményeivel, vagy tulajdonságaival. A magamutogatás általában negatív jelentéssel bír, és az ilyen viselkedést általában nem kedvelik mások. A szótárakban gyakran szerepelnek a szinonimák is, mint például az öncélú dicsekvés, vagy a nagyképűség, amelyek ugyanazt az értelmet hordozzák. A magamutogatás szó eredete a középkori kifejezésekre vezethető vissza, amelyek az önmegmutogatás, vagy a saját magunkat mutogatását jelentették. Azóta a szó jelentése kissé átalakult, de alapvetően ugyanazt az értelmet hordozza.
Asszociációk
- Halászat.
- Horgászat.
- Halászcsónak.
- Tó.
- Folyó.
- Halászháló.
- Halászfelszerelés.
- Fogás.
- Halászlé.
- Halpucolás.
- Halászok.
- Víz.
- Ponty.
- Süllő.
- Csuka.
Szinonimák
- önelégültség.
- önteltség.
- beképzelt.
- arogancia.
- önhittség.
- öntörvényűség.
- önfejűség.
- öntudatosság.
- magasztosság.
- önmagába zárkózottság.
- magányos önérzet.
- önmagában való bizalom.
Példamondatok
- Az öregasszony ügyesen végezte a magamutogatást, amikor a fiatalabbak előtt mesélt a múltjából.
- Az új munkatársak igyekeztek magukat megmutatni a vezetőségnek, de a tapasztaltabb kollégák tudták, hogy a magamutogatás nem vezet eredményre.
- A sportolók mindig a legjobb teljesítményt akarják nyújtani, de a túlzott magamutogatás néha visszafelé sülhet el.
- Az előadó remekül bemutatta a saját életútját, de a hallgatóság nem volt túl lelkes a magamutogatástól.
- Az üzleti tárgyaláson mindenki igyekezett magát a legjobb oldaláról mutatni, de a túlzott magamutogatás miatt nem sikerült megegyezniük.