A maharadzsa szó egy indiai eredetű cím, amelyet a hindu királyságok használtak. A szó jelentése „nagy fejedelem” vagy „nagy király”, és az indiai társadalom hierarchiájában a legmagasabb rangú uralkodók közé tartozott. A maharadzsák hatalma és gazdagsága miatt sokan csodálták és irigyelték őket, és a szó ma is számos kulturális és történelmi emlékhez kapcsolódik. Ez a cikk további részleteket nyújt a maharadzsa szó jelentéséről és történelmi hátteréről.
Lexikológia
A maharadzsa egy indiai uralkodói cím, amelynek jelentése „nagy király” vagy „nagy fejedelem”. A cím eredetileg a hindu királyságokban volt használatban, és a legmagasabb rangú uralkodót illette meg vele. A maharadzsák hatalma és befolyása a területüktől függött, de általában nagyobb területeket irányítottak, mint a hagyományos királyok.
A brit gyarmati időszakban a maharadzsák a brit fennhatóság alatt álltak, de továbbra is megőrizték hatalmukat és rangjukat. Az indiai függetlenség után a maharadzsák címe elveszett, és India alkotmánya szerint csak állami főnökök lehetnek.
Ma a maharadzsák címe inkább történelmi és kulturális jelentőséggel bír, és sokan még mindig tisztelik és tiszteletben tartják őket. Néhány maharadzsa még ma is aktív szerepet játszik az indiai politikában és kultúrában.
Etimológia
A „maharadzsa” szó eredete az indiai szanszkrit nyelvből származik, ahol „maharaja” néven ismert. A szó két részből áll: „maha” jelentése nagy, hatalmas, és „raj” jelentése uralkodó vagy király. Tehát a „maharadzsa” olyan uralkodó, aki nagy hatalommal rendelkezik. A szó használata a 16. századi indiai uralkodók idején terjedt el, és azóta is használatos a dél-ázsiai országokban. A maharadzsák általában a legnagyobb hatalmú uralkodók, akik gyakran több tartományt is irányítanak. A szó ma már nem csak Indiában, hanem a világ más részein is ismert, és gyakran használják a hatalmas vagy gazdag emberekre utalva.
Jelentés különböző szótárakban
A maharadzsa szó eredete az indiai szubkontinensre nyúlik vissza, és jelentése magas rangú uralkodó vagy fejedelem. A szóösszetétel két indiai szóból származik: a mahá jelentése nagy, és a rádzsa pedig uralkodó. A maharadzsák hagyományosan az indiai monarchiák legmagasabb rangú fejedelmei voltak, akik nagy területeket uraltak, és jelentős politikai és katonai hatalommal rendelkeztek.
A maharadzsa szó jelentése a különböző szótárakban hasonlóan értelmezik, mint a fent említett definíció. A Webster’s szótár szerint a maharadzsa egy indiai uralkodó, aki nagy területeket uralt, míg az Oxford English Dictionary azt írja, hogy a maharadzsa egy magas rangú indiai fejedelem volt. A szó jelentése azonban idővel változott, és a modern indiai társadalomban már nem használják olyan gyakran, mint korábban.
A maharadzsa szó történelmi és kulturális jelentőséggel bír az indiai történelemben és kultúrában. Az indiai monarchiák számos maharadzsát adtak az országnak, akik hatalmas gazdasági és kulturális fejlődést hoztak létre a területükön. A maharadzsák a művészet, az irodalom és a tudomány támogatói voltak, és fontos szerepet játszottak az indiai kultúra fejlődésében és megőrzésében.
Asszociációk
- India.
- Király.
- Nagyuralkodó.
- Palota.
- Szultán.
- Történelem.
- Arisztokrácia.
- Dél-Ázsia.
- Birodalom.
- Hatalom.
Szinonimák
- uralkodó.
- király.
- fejedelem.
- nagyherceg.
- főnemes.
- vezér.
- szultán.
- czár.
- monarcha.
- dinasztia.
- uraság.
- főúr.
- arisztokrata.
- patrícia.
- nemes.
- báró.
- gróf.
- herceg.
- vezető.
Példamondatok
- A maharadzsa hatalmas birodalmat irányított.
- A maharadzsa pompás palotában élt.
- A maharadzsa nagy gazdagsággal rendelkezett.
- A maharadzsa bölcs döntéseket hozott az országában.
- A maharadzsa udvarában sok különleges személyiség fordult meg.