A „marxista-leninista” kifejezés a kommunizmus és a szocializmus elméleti irányzatait egyesíti, melyeket Karl Marx és Vlagyimir Iljics Lenin gondolatai határoznak meg. A szóösszetétel azért fontos, mert a két irányzat elméletei között vannak eltérések, és a marxista-leninista ideológiát a kommunista pártok hivatalos doktrínájává tették. A cikkben bemutatjuk, hogy mit jelent pontosan a „marxista-leninista” kifejezés, és hogyan határozza meg a kommunista ideológiát.
Lexikológia
A szó marxista-leninista a kommunizmus elméleti és politikai irányzatának szinonimája. A kommunista eszmék és elméletek a 19. század végén Karl Marx és Friedrich Engels munkásságának eredményeként kezdtek elterjedni. Azonban az első szocialista állam, a Szovjetunió megalakulásával, Lenin hozzájárulása is jelentős lett a kommunizmus elméleti és politikai fejlődéséhez.
A marxista-leninista elmélet szerint a társadalom osztályokból áll, amelyek között a gazdagok és a szegények közötti különbségek fokozódnak. Az osztályharc a társadalmi fejlődés mozgatórugója, és a kommunista párt feladata, hogy a munkásosztály érdekeit képviselje és az osztályharcot vezesse.
A marxista-leninista ideológiát a kommunista pártok és államok hivatalos doktrínájává tették. Azonban a kommunizmus eszméje és gyakorlata több országban is kudarcot vallott, és a kommunista rendszerek összeomlásával a marxista-leninista elmélet is veszített jelentőségéből. Ma már nem jelenti ugyanazt, mint amit a hidegháború alatt, de továbbra is fontos szerepet játszik a baloldali politikai gondolkodásban.
Etimológia
A „marxista-leninista” szó eredete a kommunizmus ideológiájához kapcsolódik. A marxizmus az 1800-as évek végén alakult ki Karl Marx és Friedrich Engels munkásságának eredményeként. Az 1917-es októberi forradalom után Lenin vezetésével az orosz kommunista párt megalakult, és a kommunizmus újabb formáját hozta létre. A marxizmus és a leninizmus ötvözése azonban csak a 20. század második felében vált általánossá. A „marxista-leninista” kifejezést először a Szovjetunióban használták, hogy az ország hivatalos ideológiáját jellemezzék. A kifejezés ma is használatos a kommunizmus egyes szervezeteinek, pártjainak és mozgalmainak leírására.
Jelentés különböző szótárakban
A marxista-leninista szó egy olyan fogalom, amelyet a kommunista ideológiával azonosítanak. A szó jelentése azonban eltérő lehet a különböző szótárakban. A legtöbb szótárban a marxista-leninista szó egy olyan politikai ideológiát jelöl, amelyet Karl Marx és Vlagyimir Lenin elméletei alapján fejlesztettek ki. Az ideológiát a kommunista pártok és szervezetek használják, és célja a szocializmus és a kommunizmus megvalósítása.
Azonban vannak olyan szótárak is, amelyek a marxista-leninista szót negatív értelemben használják. Ezek a szótárak a szó használatát az elnyomás, a diktatúra és a totalitarizmus szinonimájaként értelmezik. Az ilyen szótárakban a marxista-leninista szó használata azonosítható a kommunista rendszerekkel, amelyekben az egyéni szabadság korlátozása és az állami ellenőrzés a jellemző.
Összességében a marxista-leninista szó jelentése eltérő lehet a különböző szótárakban. Az ideológiai értelemben használt jelentése mellett azonban a szó használata negatív értelemben is előfordulhat, amikor a kommunista rendszerekkel azonosítják.
Asszociációk
- Kommunizmus.
- Szovjetunió.
- Vörös hadsereg.
- Lenin.
- Marx.
- Kádár-korszak.
- Propaganda.
- Gulág.
- Forradalom.
- Proletariátus.
- Kollektivizálás.
- Diktatúra.
- Szocializmus.
- Politikai elnyomás.
- Hatalomátvétel.
Szinonimák
- Kommunista.
- Szocialista.
- Bolsevik.
- Proletár.
- Munkáspárti.
- Forradalmár.
- Szovjet.
- Internacionalista.
- Radikális.
- Baloldali.
Példamondatok
- Az új vezető egy elkötelezett marxista-leninista, aki szigorú szabályokat vezetett be az országban.
- Az 1980-as években a marxista-leninista ideológiát követő országok közül a Szovjetunió volt a legnagyobb és legbefolyásosabb.
- A marxista-leninista elméletek szerint a munkásosztály a történelem folyamán a kapitalista osztálytól átveszi a hatalmat és megteremti a kommunista társadalmat.
- A marxista-leninista gondolkodás fontos eleme a társadalmi egyenlőség és a gazdasági igazságosság.
- A marxista-leninista mozgalmak a 20. században világszerte elterjedtek, és sok országban vezettek forradalmakhoz és politikai változásokhoz.