A melankólia egy olyan állapot, amelyet a szomorúság, a bánat, az apátia és az érdeklődés hiánya jellemzi. A szó eredete a görög „melas” (fekete) és „kholé” (epe) szavakból származik, amelyek a régi görögök szerint az emberi test két alapvető folyadékát jelölték. A melankólia fogalmát azonban már az ókori görögök is ismerték, és azóta is számos művész, író és filozófus foglalkozott vele. A melankólia tehát egy olyan érzelmekkel teli állapot, amelyet sokan tapasztalnak életük során, és amelynek megértése és kezelése fontos a mentális egészség megőrzése szempontjából.
Lexikológia
A melankólia fogalma a görög melas (fekete) és kholé (epe) szavakból ered, és egy olyan állapotot jelöl, amelyben az egyén szomorúsággal, levertséggel és bánattal küzd. A melankólia nem azonos a depresszióval, bár hasonló tüneteket mutat. A melankólia inkább egy filozófiai, művészeti és irodalmi fogalom, amely az élet bizonyos aspektusainak fájdalmára és nehézségeire utal. A melankólia gyakran összefügg a kreativitással és az érzékenységgel, mivel az érzékletes emberek hajlamosak arra, hogy mélyen érezzék a világ fájdalmát és nehézségeit. Azonban a melankólia súlyosabb formái lehetnek, amelyek orvosi kezelést igényelnek, és amelyek súlyosan befolyásolhatják az egyén életminőségét és jólétét.
Etimológia
A melankólia szó eredete a görög „melas” (sötét, sötétség) és „kholé” (epe) szavakból ered. Az ókori görögök úgy hitték, hogy az emberi testben négy különböző testnedv (vér, nyálka, sárga epe és fekete epe) van jelen, és ha ezek valamelyike kibillen az egyensúlyából, akkor az okozhat különböző betegségeket és állapotokat. A melankólia a fekete epével volt kapcsolatos, és úgy hitték, hogy azok az emberek, akiknek túl sok fekete epéjük van, depressziósak és szomorúak lesznek.
A melankólia fogalmát az idők folyamán sokféleképpen értelmezték és használták, de a mai napig is használatos szó, amely a szomorúságot, a depressziót és a bánatot jelenti. A melankólia fogalmának eredete az ókori görögökig nyúlik vissza, és azóta is az emberi érzelmek és az egészség megértésének fontos részét képezi.
Jelentés különböző szótárakban
A melankólia szó jelentése a különböző szótárakban általában azonos. Az Oxford Dictionary szerint a melankólia „a depresszió és a szomorúság hosszabb időszakának érzése”. A Merriam-Webster szótára szerint pedig a melankólia „a szomorúság vagy a bánat hosszabb időszakának állapota”. A Cambridge Dictionary szerint a melankólia „a szomorúság és a bánat hosszabb időszakának érzése, amelyet nehéz elkerülni vagy megszabadulni tőle”. A szótárak tehát egyetértenek abban, hogy a melankólia egy hosszabb időszak alatt fennálló szomorúság és bánat érzése, amely nehéz elkerülni vagy megszabadulni tőle.
Asszociációk
szomorúság, depresszió, bánat, magány, sötétség, levertség, fájdalom, emlékek, elmúlás, érzékenység, művészet, romantika, idő múlása, szépség, érzelmek, introspekció, melankolikus zene.
Szinonimák
- bánat.
- szomorúság.
- levertség.
- depresszió.
- nyomottság.
- elkeseredettség.
- lehangoltság.
- sötétség.
- borús hangulat.
- lelkizettség.
Példamondatok
- Az őszi időjárás mindig melankóliára hangol.
- Az énekes mély hangja melankóliát ébresztett bennem.
- A régi emlékek felidézése melankóliával töltött el.
- Az elhunyt szeretteimre gondolva mindig melankóliába esek.
- A melankólia olykor inspiráló hatással van a művészekre.
- Az elhagyatott kastély melankóliával teli hangulatot árasztott.
- A csendes őszi éjszakában a melankólia szinte tapintható volt.
- A zongora melankolikus hangjai elvarázsolták a hallgatóságot.
- A melankólia időnként segít átlátni az élet dolgain.
- Az elszálló idő múlása melankóliával tölt el engem.