A „dér” szó a hideg évszakokban gyakran előforduló természeti jelenség, amelynek jelentése a levegőben lebegő, fagyosan kristályosodott vízrészecskék. A dér nem csak esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a növények életében is. A cikkben részletesen kifejtjük a dér jelentését és jellemzőit, valamint bemutatjuk, hogyan befolyásolja a természetet és az emberek mindennapjait.
Lexikológia
A dér az a természeti jelenség, amikor a levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a környező tárgyak, például a növények és a fű, így a vízpára a levegőből lecsapódik a felszínekre. A dér általában éjszaka és hajnalban fordul elő, amikor a hőmérséklet a legalacsonyabb. A dérnek fontos szerepe van a növények életében, mivel a vízpára segít a növényeknek hidratált maradni, és segít megvédeni őket a hidegtől és a szárazságtól. A dér a természet csodálatos jelensége, amely megmutatja, hogy még a legkisebb dolgok is fontos szerepet játszanak az életünkben.
Etimológia
A „dér” szó eredete több nyelvből származik. A magyar nyelvben a „dér” szó a régi szláv „dor” szóból ered, ami „pára” vagy „harmat” jelent. Azonban a „dor” szó származhat az ószláv „rosa” szóból is, ami „harmat” vagy „pára” jelent. Ezen kívül azonban a „dér” szó eredete vélhetően a germán nyelvekben is megtalálható, ahol a „dew” szó jelentése szintén „harmat” vagy „pára”. A „dew” szó a germán nyelvekben a „daujan” igei szóból származik, ami „csepp” vagy „pára” jelent.
A „dér” szó eredete tehát több nyelvből is származik, és a jelentése is hasonló: „harmat” vagy „pára”. A magyar nyelvben a „dér” szó használata elsősorban a hideg évszakokra jellemző, amikor a hajnalokon a fű és a növények beborulnak a párával és a harmattal. A „dér” szó használata azonban nem csak a természeti jelenségekre korlátozódik, hanem a költői nyelvben is gyakran előfordul, hogy érzelmeket, hangulatokat fejeznek ki vele.
Jelentés különböző szótárakban
A dér szó a különböző szótárakban általában az alábbiak szerint kerül definiálásra: finom, jégkristályokból álló réteg, amely a hideg éjszakákon képződik a talajon, növényeken, épületeken és más tárgyakon. A dér gyakran akkor jelenik meg, amikor az éjszakai hőmérséklet lecsökken a harmadfokú fagypont alá, és a levegőben található nedvesség kicsapódik. A dér általában akkor kezd el olvadni, amikor a nap felmelegíti a környezetet, és a hőmérséklet emelkedni kezd. A dér jelentősége a mezőgazdaságban és a kertészetben is nagy, mivel a növényekre rakódó jégkristályok káros hatást gyakorolhatnak a növekedésre és a terméshozamra.
Asszociációk
- Francia nyelv.
- Közép-Európa.
- Értelmetlen, jelentéstelen szó.
- Kiejtése hasonlít a „déjà vu” kifejezésre.
- Homályos, bizonytalan, zavaros.
- Táj, vidék, természet.
- Zenei hangzás, ritmus.
- Lassú mozgás, vontatott haladás.
- Káosz, rendetlenség.
- Kaland, felfedezés.
- Költészet, irodalom.
Szinonimák
- eltérés.
- hiány.
- hibás működés.
- hiba.
- eltávolodás.
- elmozdulás.
- eltérülés.
- elcsúszás.
- elhajlás.
- eltérő irányba haladás.
Példamondatok
- A bicikli defektet kapott, ezért a kerékpárosnak gyalog kellett hazamennie.
- Az autóban ülve észrevették, hogy a kerekek egyikén a gumik már teljesen le lettek futva.
- Az épület alapjai olyan rossz állapotban vannak, hogy félő, hogy összeomlik.
- Az erdőben sétálva a túrázók elakadtak egy sűrű bozótban, és csak órák múlva találtak ki onnan.
- A hajó az erős szél miatt egyre jobban elkezdett sodródni a tengeren.