A „dervis” szó eredete a perzsa nyelvből származik, és a szufizmusban fontos szerepet játszik. A szó jelentése „szegény”, „koldus”, de a szufi hagyományban a dervisek olyan emberek, akik lemondanak a földi javakról és az anyagi dolgoktól, és az isteni szeretet útján járnak. A derviseknek sajátos öltözéke van, amely a szegénységet és az alázatot jelképezi. A cikkben a „dervis” szó jelentését és szerepét vizsgáljuk a szufi hagyományban.
Lexikológia
A szó „dervis” eredete a török nyelvből származik, és jelentése „szegény” vagy „koldus”. Az iszlám vallásban a dervisek olyan emberek, akik elhagyják a világi életet, és az isteni szeretet és szolgálat keresésére törekednek. A dervis életmód az önmegtartóztatásra és az egyszerűségre épül, és a meditáció és a zikr (isteni nevek ismétlése) gyakorlására összpontosít. A dervisek hagyományosan szőnyegen vagy földön ülnek, és fehér ruhát viselnek, amely a tisztaság és a szegénység jelképe. A derviseknek számos szervezete van a világ különböző részein, és a dervis életmódot gyakorló emberek száma folyamatosan növekszik. A dervisek életmódja és filozófiája inspirációt jelenthet mindazok számára, akik a szellemi fejlődésre és a belső béke megtalálására törekednek.
Etimológia
A „dervis” szó eredete a Közel-Keletre vezethető vissza. A szó eredetileg a „darvish” szóból származik, ami arabul „szegény” vagy „koldus” jelentéssel bír. A darvishok olyan szent emberek voltak, akik elhagyták a világi életet és az anyagi javakat, hogy közelebb kerüljenek az isteni lényeghez. Ők az iszlám szufi irányzatának tagjai voltak, és a meditáció és az imádság révén igyekeztek elérni a spirituális megvilágosodást.
A darvishok életmódja és filozófiája nagy hatással volt a Közel-Kelet kultúrájára és irodalmára. Az ősi perzsa költészetben és a török művészetben gyakran megjelennek a darvishok, akiket életmódjuk és bölcsességük miatt tiszteltek.
A „dervis” szó ma már nem csak az iszlám szufi hagyományokban használatos, hanem általánosan használják azokat az embereket jelölők, akik elhagyják a konvenciókat és az anyagi javakat, hogy spirituális célokat kövessenek.
Jelentés különböző szótárakban
A szó „dervis” eredete a török nyelvből származik, és jelentése „remeték” vagy „szentek”. A különböző szótárakban azonban eltérő definíciókat találhatunk. Például az Oxford szótár szerint a dervis egy olyan iszlám vallási rend tagja, aki a szegénység és az önfeledt extázis állapotára törekszik. A Merriam-Webster szótárban a dervis egy szó szerinti fordítása a török „derviş” szónak, és jelentése „egy szunnita muszlim szerzetes, aki a szegénységre és a meditációra törekszik”. A Cambridge szótárban a dervis egy olyan muszlim szerzetes, aki az iszlám hagyományokat követi, és a szegénységre és az önuralomra törekszik. Mindazonáltal, a dervis szó mind a mai napig fontos szerepet játszik a muszlim kultúrában, és számos történet és költészet is kapcsolódik hozzá.
Asszociációk
- Sufi.
- Tánc.
- Közép-Ázsia.
- Iszlám.
- Meditáció.
- Ruházat.
- Spirituális.
- Szertartás.
- Béke.
- Transzcendencia.
Szinonimák
- szerzetes.
- remete.
- ascéta.
- bűnbánó.
- szentember.
- zarándok.
- vándoraskéta.
- koldusmunkás.
- koldus.
- szegény.
- nincstelen.
Példamondatok
- A dervisek hagyományosan meditációval és zikr imával foglalkoznak.
- Az iszlám hagyományban a dervisek a világi dolgoktól való elvonulást és a spirituális életet képviselik.
- A dervis ruhája hosszú, széles és fűző nélküli, ami a szegénységre és az egyszerűségre utal.
- A dervisek zenei előadásai és táncos rituáléi a szufi hagyomány részét képezik.
- A dervisek életének célja a tökéletesség és a szentté válás, amelynek elérése érdekében szigorú önmegtartóztatást és spirituális gyakorlatokat végeznek.