Az életkép szó egy olyan fogalom, amely gyakran felmerül a művészeti körökben. Az életkép lehet egy festmény, egy szobor vagy akár egy fotó is, amely egy adott pillanatot örökít meg, és élethűen ábrázolja a tárgyakat, embereket vagy állatokat. Az életkép fogalma azonban nem csak a művészetben fontos, hanem az életünkben is, hiszen mindannyian részesei vagyunk egy-egy életképnek, amelyeket magunk körül látunk minden nap.
Lexikológia
Az életkép fogalmának eredete a festészetben keresendő, ahol az élő tárgyakat, embereket, állatokat, tárgyakat ábrázoló festményeket nevezték így. Az életképek célja az volt, hogy a nézők számára élethűen mutassák be a mindennapi élet jeleneteit. Az életkép fogalma azonban az idők során kiterjedt más művészeti ágakra is, így például a színházra és a filmre is. Ma már az életkép szó a valósághű, élethű jeleneteket és helyzeteket jelenti, legyen az akár egy festmény, színházi előadás vagy film. Az életképek célja továbbra is az, hogy a nézők számára megmutassák a mindennapi élet részleteit, és lehetővé tegyék számukra, hogy bepillantsanak mások életébe. Az életképek alkotói arra törekednek, hogy a lehető legvalósághűbb képet adják vissza, és megmutassák az élet minden apró részletét, hogy a nézők minél jobban átélhessék az adott helyzetet vagy élethelyzetet.
Etimológia
Az „életkép” szó eredetének kutatása során vissza kell mennünk az időben egészen az ókori Görögországig. Az ókori görögök nagyra értékelték a művészetet, és számos olyan fogalmat alkottak, amelyek ma is használatosak a művészeti világban. Az „életkép” szó is az ókori görögök nyelvéből, a görögökből származik.
Az „életkép” görög megfelelője az „ekphrasis” szó, amelyet a görög irodalmi művekben használtak. Az „ekphrasis” jelentése „leírás”, és azt a művészeti ágat jelölte, amelyben az író leírta a festményeket vagy szobrokat. Az „életkép” szó később jelent meg a művészeti nyelvben, amely azonban ugyanazt a fogalmat jelöli.
Az „életkép” fogalmát azonban nem csak a művészetben használják. A szó jelentése az életből vett, valósághű ábrázolás, amely a nézők számára olyan érzést kelt, mintha az ábrázolt jelenet valóban előttük zajlana. Az „életkép” fogalmát ma már számos területen használják, például a filmiparban vagy a televíziózásban is.
Összességében az „életkép” szó eredete az ókori görögökhöz vezethető vissza, akik nagyra értékelték a művészetet és számos olyan fogalmat alkottak, amelyek ma is használatosak a művészeti világban. Az „életkép” fogalma azonban nem csak a művészetben, hanem számos területen használatos, és ma is érvényes maradt.
Jelentés különböző szótárakban
Az „életkép” szó jelentése egyaránt megtalálható a nyelvészeti és a művészeti szótárakban is. Az előbbi szerint az életkép egy olyan szókapcsolat, amely egy adott időpillanatban az életből vett jelenetet, pillanatot ábrázol. A művészeti szótárakban az életkép definíciója szintén hasonló: egy olyan festmény, rajz vagy szobor, amely egy adott pillanatot örökít meg, és az életből vett jelenetet ábrázol. Az életkép fogalmát azonban nem csak a nyelvészeti és művészeti szótárakban használják, hanem a hétköznapi beszédben is, amikor egy adott helyzetet, pillanatot szeretnénk érzékletesebben, részletesebben kifejezni.
Asszociációk
- Család.
- Barátok.
- Otthon.
- Munka.
- Hobbi.
- Utazás.
- Sport.
- Kultúra.
- Természet.
- Étkezés.
- Egészség.
- Boldogság.
- Érzelmek.
- Szórakozás.
- Tanulás.
- Siker.
- Sikertelenség.
- Változás.
- Időjárás.
- Évszakok.
Szinonimák
- életrajzi kép.
- portré.
- életút.
- életbeszámoló.
- életrajz.
- életképesség.
- életkor.
- életstílus.
- életmód.
- életérzés.
- életvitel.
- életútirajz.
- élettörténet.
- életmű.
Példamondatok
- Az életkép, amit a festő alkotott, lenyűgözően valósághű.
- Az életkép a múlt század elejét idézi fel előttünk.
- Az életképen látható emberek mind hétköznapi tevékenységeket végeznek.
- Az életkép ábrázolja a vidéki életet a 19. században.
- Az életkép a városi forgatagot mutatja be a modern korban.