Az epilepszia egy olyan neurológiai betegség, amely a központi idegrendszer hirtelen és ismétlődő kóros aktivitásával jár. Ez a betegség bármely életkorban előfordulhat, és a tünetek sokfélesége miatt nagyon nehéz diagnosztizálni. A szó jelentése görög eredetű, és „rohamot” vagy „támadást” jelent. Az epilepszia több mint 50 millió ember életét érinti világszerte, és bár a modern orvostudomány számos kezelési lehetőséget kínál, a betegség továbbra is kihívást jelent a betegek és az orvosok számára egyaránt.
Lexikológia
Epilepszia egy krónikus, neurológiai betegség, amelyet gyakori, ismétlődő rohamok jellemeznek. Ezek a rohamok általában kiszámíthatatlanul és váratlanul jelentkeznek, és a beteg mozgását, beszédét, észlelését és/vagy érzelmeit befolyásolhatják. Az epilepszia oka nem ismert, de azt feltételezik, hogy ez a betegség a központi idegrendszerben lévő elektromos tevékenység zavara miatt alakul ki. A tünetek és súlyosságuk széles skálán mozognak, és a betegség típusától függően változhatnak.
Etimológia
Az epilepszia szó eredete régóta téma a történészek és a nyelvészek körében. Az első feljegyzések szerint a szó eredete a görög επιληψια (epilēpsia) szóból származik. A görög szó jelentése „fogvatartás” vagy „fogva tartás”, ami arra utal, hogy az epilepsziás rohamokat az emberek sokáig a bűnösség bizonyítékaként tekintették. A görög eredetű szót a latin epilepsia-ba változtatták, amelynek jelentése „fogva tartás” vagy „megfogás”. A szó a 17. században vált népszerűvé, amikor a tudósok megkezdték a különböző betegségek és állapotok tanulmányozását.
Jelentés különböző szótárakban
Az epilepszia szó jelentése a különböző szótárakban meglehetősen hasonló, bár a fogalom pontos definíciója eltérő lehet. Általánosságban elmondható, hogy az epilepszia egy olyan krónikus agyi betegség, amely során az agy idegsejtjei hirtelen és időszakosan túlzottan aktiválódnak, ami különböző tüneteket okozhat. A leggyakoribb tünetek közé tartozik az eszméletvesztés, a görcsrohamok, a zavartság és az érzékelési zavarok.
A Webster szótár szerint az epilepszia egy „krónikus agyi rendellenesség, amelyet ismétlődő rohamok jellemeznek, amelyeket agyi elektromos aktivitásának hirtelen változása okoz”. Az Oxford szótár hasonlóan definiálja az epilepsziát, mint egy „krónikus agyi betegséget, amely során ismétlődő rohamok alakulnak ki, amelyeket az agyi idegsejtek túlzott aktivitása okoz”.
A Medical News Today szerint az epilepszia „egy olyan agyi betegség, amely során az agy idegsejtjei hirtelen és időszakosan túlzottan aktiválódnak, ami különböző tüneteket okozhat”. A fogalom pontos definíciója azonban általában attól függ, hogy melyik orvosi szakembertől kérdezzük, és milyen szempontokat vesznek figyelembe. Az epilepszia kezelése általában gyógyszeres terápiát és életmódváltoztatásokat foglal magában, és a betegség kezelése általában hosszú távú folyamat.
Asszociációk
- görcsök.
- agy.
- EEG vizsgálat.
- antiepileptikus gyógyszerek.
- aura.
- roham.
- epileptológus.
- epilepsziás betegség.
- epilepsziás rohamok.
- epilepszia társadalmi elfogadása.
- epilepszia kezelése.
- epilepszia diagnózisa.
- epilepszia okai.
Szinonimák
- görcsroham.
- epileptikus roham.
- epileptiform roham.
- konvulzió.
- paroxizmus.
- epileptoid állapot.
- epileptikus állapot.
- epileptikus tünet.
- epileptikus betegség.
- epileptikus zavar.
- idegrendszeri rendellenesség.
Példamondatok
- Az epilepszia egy krónikus idegrendszeri betegség, amelyben a betegségben szenvedőknek időnként rohamokat és görcsöket tapasztalnak.
- Az epilepszia kezelése általában antiepileptikumokkal történik, amelyek segítenek a rohamok megelőzésében és csökkentésében.
- Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurologikus betegség, és bármilyen életkorban előfordulhat.
- Az epilepszia rohamai különböző típusúak lehetnek, például általános vagy részleges rohamok.
- Az epilepszia diagnózisa általában EEG-vizsgálattal történik, amely segít az orvosoknak a betegség típusának és súlyosságának meghatározásában.