Az érzetküszöb fogalma az érzékelési pszichológia egyik alapvető fogalma, amely az egyénnek azon minimális ingerekre adott válaszát jelenti, amelyek észlelhetőek számára. Az érzetküszöb határozza meg, hogy milyen ingerekre reagálunk tudatosan, és milyenekre nem. Az érzetküszöböt befolyásolja a külső környezet, az egyén saját érzelmi állapota, az érzékszervek állapota és az egyén korábbi élményei is. Az érzetküszöb fontos szerepet játszik az érzékelési folyamatokban, és az érzékelési pszichológiai kutatásokban is gyakran használt fogalom.
Lexikológia
Az érzetküszöb fogalma az emberi érzékelési rendszerrel kapcsolatos. Ez egy olyan küszöbérték, amely határozza meg, hogy az ember milyen ingerekre reagál észleléssel. Az érzetküszöb a külső ingerek intenzitásától függ, és az egyén érzékenységétől is. Az érzetküszöb eltérő lehet az egyes érzékszervek esetében, például a látás, hallás, tapintás és ízlelés területén is más és más. Az érzetküszöb alacsonyabb értéke azt jelenti, hogy az egyén érzékenyebb az adott ingerekre, míg magasabb értéke esetén kevésbé reagál az ingerre. Az érzetküszöb fontos szerepet játszik az érzékelési folyamatban, hiszen hatással van arra, hogy az egyén milyen információkat vesz fel a külvilágból.
Etimológia
Az „érzetküszöb” kifejezés az érzékelési küszöb fogalmára utal, amely a legkisebb ingerek érzékelésére vonatkozik, amelyeket az emberi érzékszervek érzékelni tudnak. Az eredeti fogalmat a pszichofizikus Gustav Theodor Fechner, aki a 19. században dolgozta ki a pszichofizikát, egy olyan tudományágat, amely az érzékelési küszöböt és a külső ingerek közötti kapcsolatot vizsgálja.
Az érzetküszöb fogalmát azonban nem Fechner, hanem Ernst Heinrich Weber, egy másik pszichofizikus vezette be a 19. század elején. Weber az érzékelési küszöböt olyan ingerekre alkalmazta, amelyeket az emberi test érzékel, például a hőmérséklet, a nyomás és a hang. Az érzetküszöb kifejezést azonban csak később használták, hogy általánosan az érzékelési küszöböt jelölje, amely az érzékszervek érzékelési határait jelöli.
Az érzetküszöb kifejezés használata azóta is elterjedt, és számos tudományágban használják, mint például a pszichológiában, a neurológiában és az orvostudományban. Az érzetküszöb fontos fogalom a tudományos kutatásokban, mivel lehetővé teszi az ingerek hatásának vizsgálatát az emberi érzékszervekre, és segít megérteni az érzékelési folyamatokat.
Jelentés különböző szótárakban
Az érzetküszöb kifejezés az érzékelés pszichofizikai fogalmára utal, amely azt jelenti, hogy az egyén milyen intenzitású ingerekre képes érzékelni. A kifejezés jelentése a különböző szótárakban hasonlóan definiálva van, mint a valóságos ingerek minimális intenzitása, amelyeket az egyén még érzékelni tud. Az érzetküszöb értéke azonban nem állandó, hanem függ az egyén fiziológiai és pszichológiai állapotától, valamint a külső környezeti tényezőktől is. Az érzetküszöb fogalma fontos szerepet játszik az érzékelési folyamatok és a külső ingerek hatásának megértésében.
Asszociációk
- Fájdalom.
- Érzékenység.
- Tolerancia.
- Pszichológia.
- Érzékelés.
- Reakció.
- Határ.
- Küszöbérték.
- Stimulus.
- Adatfeldolgozás.
Szinonimák
- érzékelési küszöb.
- érzéshatár.
- érzékelési határ.
- érzékelési küszöbfok.
- érzékelési szint.
- érzékelési küszöbérték.
Példamondatok
- Az érzetküszöböm nagyon alacsony, már egy kis zaj is zavar.
- Az érzetküszöböm magas, nehéz megrázni az érzelmeimet.
- Az érzetküszöböd nagyon alacsony lehet, ha ilyen könnyen kiakadsz.
- Az érzetküszöböd magas lehet, ha ilyen hidegen tudsz viselkedni a nehéz helyzetekben.
- Az érzetküszöbünk eltérő lehet, ezért nehezebb megérteni egymást.
- Az érzetküszöböd alacsonyabb, mint gondoltam, mert nem tudtad elviselni a viccem.
- Az érzetküszöböd magasabb, mint az enyém, mert te nem zavarodsz meg ilyen könnyen.
- Az érzetküszöbünk változhat az élet különböző időszakaiban.