A „gőgös” szó manapság már kevésbé használatos, de még mindig előfordul a beszédben és az írásban. A jelentése pedig egy olyan emberre utal, aki nagyképű, öntelt és túlzottan büszke magára. A cikkben részletesen bemutatjuk a szó eredetét, használatát és különböző példákat adunk arra, hogy mikor és hogyan használhatjuk a „gőgös” kifejezést.
Lexikológia
A gőgös szó egy olyan jelző, amelyet általában negatív értelemben használnak. A gőgös emberek általában magukat felülmúlónak, másoknál jobbnak tartják, és gyakran arrogánsak és önteltnek tűnnek. A gőgös emberek hajlamosak arra, hogy másokat lenézzenek, és nem tisztelik mások véleményét vagy érzéseit. A gőgös viselkedés mögött általában az áll, hogy az illető valamilyen módon hiányosságokat érez magában, és ezt próbálja kompenzálni azzal, hogy másokat alárendeltnek tekint. Azonban a gőgös viselkedés hosszú távon általában nem vezet eredményekhez, és gyakran vezet elszigeteltséghez és magányhoz. Ezért fontos, hogy az emberek megpróbálják felismerni, ha gőgös viselkedést mutatnak, és igyekezzenek változtatni rajta, hogy jobban tudjanak kapcsolódni másokhoz és boldogabbak legyenek.
Etimológia
A „gőgös” szó eredete érdekes történettel rendelkezik. A szó eredete a középkori francia „orgueilleux” szóból származik, amelynek jelentése büszke vagy öntelt. Ez a szó azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy kifejezze a szóban rejlő arroganciát és önteltséget, ezért a kifejezésbe bekerült a „gogue” szó is, amely azt jelentette, hogy tréfálkozik vagy kacag. Így jött létre a „gőgös” szó, amelyet ma is használunk a nagyképű és öntelt emberek leírására. A szó használata azonban nem csupán negatív, hiszen egyes esetekben a magabiztos és határozott emberek is gőgösek lehetnek, ami pozitív tulajdonságként jelenik meg. Így a szó eredete és használata is mutatja, hogy a nyelv folyamatosan változik és fejlődik az idők során.
Jelentés különböző szótárakban
A gőgös szó jelentése eltérő lehet a különböző szótárakban. Általában a gőgös szóval a nagyképű, öntelt embert jellemezzük, aki magasabbrendűnek tartja magát másokkal szemben. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a gőgös szó azt jelenti, hogy valaki nagyképű, öntelt, másokkal szemben magasabbrendűnek tartja magát. Azonban a Magyar Nyelv Értelmező Szótára ennél részletesebben definiálja a szót, és azt is megemlíti, hogy a gőgös ember hajlamos másokat lenézni, és nem tiszteli mások véleményét. A gőgös szó tehát nem csak arra utal, hogy valaki magasabbrendűnek tartja magát, hanem azt is jelzi, hogy az illető nem tartja tiszteletben másokat. Ezért fontos, hogy a szóhasználatunkban figyeljünk arra, hogy ne legyünk gőgösek, és ne bántóan viselkedjünk másokkal szemben.
Asszociációk
- arrogancia.
- önteltség.
- magas lóról beszélés.
- felsőbbrendűség.
- lenézés.
- önérzet.
- büszkeség.
- hiúság.
- önhittség.
- elbizakodottság.
Szinonimák
- öntelt.
- beképzelt.
- magasztoskodó.
- fennhéjázó.
- arrogáns.
- büszke.
- gőgösödő.
- elbizakodott.
- öntudatos.
- felsőbbrendű.
- magabiztos.
- öntömjénező.
- öntökönyvű.
- magasloftú.
- magasztos.
- sznob.
- álmodozó.
- dölyfös.
- pökhendi.
- fitymáló.
Példamondatok
- Az új főnökünk nagyon gőgös, mindig azon van, hogy mindenki lássa, milyen fontos embernek tartja magát.
- Az elit sportolók gyakran gőgösek, mert tudják, hogy kiváló teljesítményt nyújtanak.
- A gazdag embereknek gyakran van egyfajta gőgös hozzáállásuk, mert úgy érzik, hogy a pénzük miatt jobbak másoknál.
- Az arrogáns és gőgös viselkedés sokszor elriaszt másokat, akik nem akarnak hozzájuk hasonló emberekkel dolgozni vagy barátkozni.
- A színésznek nem szabad gőgösnek lennie, mert a közönség könnyen elfordulhat tőle, ha azt érzik, hogy nem tartja őket fontosnak.