A gótika szó eredetileg a germán gót néptől származik, és a középkori építészeti stílust jelöli, amely a 12. században kezdődött és a 16. század végéig tartott. A gótikus építészetet jellemzi a magas tornyok, a díszes ívek és az üvegablakok használata, valamint a részletes faragások és szobrok alkalmazása. A gótika szó azonban mára már nem csak az építészeti stílust jelöli, hanem számos más területen is használják, mint például a divatban vagy a zenében.
Lexikológia
A gótika szó eredete a germán gót néptől származik, akik az ókorban élték a területet, amely ma Skandinávia és Németország területének nagy részét jelenti. A középkorban azonban a gótika szó jelentése megváltozott, és a művészetben használták, hogy leírják az akkoriban divatos építészeti stílust. A gótikus építészet az 1100-as években jelent meg Franciaországban, majd terjedt ki Európa számos részére. A gótikus építészetet a magas, függőleges vonalak, a csúcsívek és a részletes díszítések jellemzik, amelyeket a tervezők és az építészek a korábbi román építészeti stílusoktól való eltérésre használtak. A gótikus stílus az építészet mellett a szobrászatban, a festészetben és a keresztény vallásos szimbolikában is megjelent. Ma a gótikus stílus továbbra is népszerű az építészetben és a kultúrában, és a szó jelentése kiterjed a sötétebb, misztikus és romantikus művészeti stílusokra is.
Etimológia
A „gótika” szó eredetének kérdése nem egyszerű, hiszen több elmélet is létezik róla. Az egyik elmélet szerint a szó a gót népcsoportra utal, akik a római birodalom végén, a 4. és 5. században hódították meg a mai Ukrajna és Románia területét. Azt tartják, hogy a gótok építészeti stílusa hatással volt a későbbi gótikus építészet kialakulására.
Egy másik elmélet szerint a „gótika” szó eredete a reneszánsz idejére vezethető vissza, amikor a művészeti irányzatokat görög és római nevekkel illették. A „gótika” szó ebben az értelemben a „barbár” vagy „nem kulturált” jelentéssel bírt, utalva a középkori Európa „sötét” és „hátrányos” korszakára.
Azonban az is elképzelhető, hogy a „gótika” szó eredete az olasz „gotico” szóból származik, ami a gótikus írásstílust jelenti. Ez a stílus az 1200-as években alakult ki, és a középkori Európa egyik legfontosabb írásbeli kommunikációs formája volt.
Bármelyik elmélet is helytálló, a „gótika” szó ma már szorosan kapcsolódik a középkori építészet és művészet stílusához, amelyet a 12. és 16. század közötti időszakban fejlesztettek ki. A gótikus stílusra jellemzőek a magas tornyok, a díszes ablakok és az íves boltívek, amelyek ma is lenyűgözik az embereket a világ minden táján.
Jelentés különböző szótárakban
A gótika szó jelentése a különböző szótárakban alapvetően két irányba tolódik el. Az egyik értelmezés szerint a gótika az ókori germán gótok kultúrájára és művészetére utal, míg a másik értelmezés szerint a középkori európai építészetre és művészetre vonatkozik.
A gótok kultúrájára vonatkozó értelmezés szerint a gótika szó az ókori germán törzsek egyikének nevét jelenti, amelynek kultúráját és művészetét a római birodalommal való találkozás után kezdték el kutatni és megismerni. A gótika ebben az értelemben széles körű kultúrtörténeti fogalom, amely a germán kultúrák közös vonásait és jellegzetességeit foglalja magában.
A középkori európai építészetre és művészetre vonatkozó értelmezés szerint a gótika szó az 12. és 16. század közötti európai művészeti stílust jelöli, amely a román stílus után alakult ki. A gótikus építészet és művészet jellemzői közé tartozik a magas és vékony oszlopok, a díszes faragványok és a csúcsíves boltívek használata.
Összességében tehát a gótika szó jelentése a különböző szótárakban két különböző kultúrtörténeti fogalomra utalhat, amelyek közül az egyik az ókori germán kultúrára, míg a másik a középkori európai építészetre és művészetre vonatkozik.
Asszociációk
Sötétség, misztikus, művészet, katedrálisok, fekete, romantika, horror, vallásos, tragédia, melankólia.
Szinonimák
- sötét.
- melankolikus.
- misztikus.
- rejtélyes.
- titokzatos.
- borongós.
- szomorú.
- kísérteties.
- árnyékos.
- mágikus.
- sötét romantika.
Példamondatok
- A gótika stílusjegyei közé tartoznak a magas íves ablakok és a bonyolult faragások.
- A gótika korszakában épült templomokat gyakran a vallási hit mellett a hatalom és gazdagság szimbólumaként is építették.
- A gótika művészeti irányzatának hatása ma is érezhető az építészetben, a szobrászatban és a festészetben.
- A gótika korában a katedrálisokban és templomokban a színek és a fényhatások különösen fontos szerepet játszottak.
- A gótika stílusa a középkori Európában virágzott, és számos remekművet hagyott maga után az építészet, a szobrászat és a festészet területén.