A guanó egy olyan természetes trágya, melyet madarak – főként tengeri madarak – által hagyott ürülék alkot. A guanó gazdag nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú, így kiválóan alkalmas a növények tápanyagellátására. A guanó szó azonban nem csak a trágyára utal, hanem átvitt értelemben a madarak által kibocsátott ürülékre is. A cikkünkben bemutatjuk a guanó jelentését, történetét és felhasználását.
Lexikológia
A guanó a madarak és a denevérek által termelt trágya, amelyet általában a barlangokban és más hasonló helyeken találhatunk. Ez a természetes trágya nagyon gazdag nitrogénben és foszforban, ami miatt kiválóan alkalmas a növények tápanyagellátására. Azonban a guanó nem csak a növények számára fontos, hanem a madarak és denevérek számára is, akiknek az életét segíti. A guanó kitermelése azonban veszélyeztetheti a madarak és denevérek állományát, ezért fontos, hogy ezt a folyamatot fenntartható módon végezzük. A guanó hasznosítása egyre inkább elterjedt a mezőgazdaságban és a kertészetben, mivel segít a terméshozam növelésében és a talaj minőségének javításában.
Etimológia
A guanó szó eredete az ősi inka nyelvre vezethető vissza, és azt jelenti, hogy „madártrágya”. Az inkák felfedezték, hogy a tengerparti madarak által hagyott ürülék nagyon tápanyagdús, és kiválóan alkalmas a földművelésre. Ezért kezdték használni a guanót a mezőgazdaságban, és hamarosan az egész világon elterjedt. A guanó kitermelése hosszú ideig manuálisan történt, ami nagyon nehéz és veszélyes munka volt a meredek sziklafalakon, ahol a madarak fészkeltek. Azonban a 19. században megjelentek az első gépek, amelyek megkönnyítették a guanó kitermelését, és azóta is nagy szerepet játszik a mezőgazdaságban.
Jelentés különböző szótárakban
A guanó szó jelentése a különböző szótárakban egyetért abban, hogy madárrészecskék és egyéb állati hulladékok által képződött trágyáról van szó. Azonban a pontos összetétel és a képződés módja eltérő lehet az egyes források szerint. A guanóban található tápanyagok, például a nitrogén, foszfor és kálium, nagy hasznossággal bírnak a növények számára, így a guanó természetes műtrágyaként használható. A guanó előállítása azonban ma már korlátozott, mivel az állatokat és madarakat, amelyek általában guanót termelnek, sok helyen védettnek tekintik. Ennek ellenére a guanó továbbra is fontos szerepet játszik a mezőgazdaságban és a kertészetben, mint természetes és fenntartható műtrágya.
Asszociációk
- madárrajok.
- Peru.
- növényi tápanyag.
- természetes trágya.
- halom.
- szag.
- nitrogén.
- foszfor.
- szárítás.
- organikus anyag.
Szinonimák
- madárrészletek.
- madárritka.
- madártrágya.
- madárgyűrű.
- madárpiszok.
- madártáplálék.
- madártetem.
- madárbűz.
- madárfertő.
- madárgyapjú.
Példamondatok
- A guanó nagyon tápanyagdús trágya, amelyet a madarak hagynak maguk után.
- A guanót régóta használják a mezőgazdaságban, mivel segíti a növények növekedését.
- A guanó számos szerves anyagot tartalmaz, amelyek elősegítik a talaj minőségének javítását.
- A guanó gyűjtése hagyományosan fontos tevékenység volt a halászó közösségek számára.
- A guanó mennyisége csökkenőben van az emberi tevékenység miatt, ami negatív hatást gyakorol a természetes ökoszisztémákra.