A hidrogén az univerzum leggyakoribb elemének számít, és az egyik legfontosabb alkotóeleme a víznek és a szerves vegyületeknek. A hidrogén szó görög eredetű, jelentése „vízképző” vagy „vízalkotó”. Az elemet először 1766-ban írta le Henry Cavendish, és azóta számos területen használják, mint például az energiaiparban, az iparban és az orvostudományban. A hidrogén fontossága és hasznossága miatt egyre többen érdeklődnek az elem iránt, és kutatják annak felhasználási lehetőségeit a jövő energiatermelésében.
Lexikológia
A hidrogén az univerzum leggyakoribb elemének számít, és a periódusos rendszer első eleme. Az atommag egyetlen protonból áll, míg a körülötte keringő elektronok száma változó lehet. A hidrogén színtelen, szagtalan és íztelen gáz, amely könnyen gyúlékony és robbanásveszélyes is lehet. A hidrogén a legkönnyebb gáz, és a legjobb hővezető képességgel rendelkezik az összes elem közül. A hidrogént széles körben használják ipari folyamatokban, például a hidrogén üzemanyagcellákban, a finomkémiai iparban, a hőkezelésben és a légi közlekedésben. A hidrogén fontos szerepet játszik az életben is, hiszen az összes biológiai molekula legkisebb alkotóelemei közé tartozik.
Etimológia
A „hidrogén” szó eredete a görög „hydro” (víz) és „genes” (teremtő) szavakból származik, így jelentése „vízalkotó”. A hidrogén ugyanis a legkönnyebb és legelterjedtebb elem az univerzumban, és az egyik fő alkotóeleme a víznek is. Az első hidrogénként ismert anyagot 1766-ban fedezte fel Henry Cavendish angol fizikus, aki hidrogéngázt állított elő kísérletei során. A hidrogén fontos szerepet játszik az iparban, a kutatásban és az energetikában is, így szó szerint vízalkotóként életünk számos területén jelen van.
Jelentés különböző szótárakban
A hidrogén szó jelentése a különböző szótárakban meglehetősen hasonló. Általában az elemi rendszertáblázat első elemének neveként definiálják, amelynek vegyjele H. A hidrogén az univerzumban a leggyakoribb elem, és a Nap kémiai reakcióinak fő forrása. Az elemi hidrogén színtelen, szagtalan, íztelen gáz, amely szobahőmérsékleten könnyen gyúlékony. Kémiailag rendkívül reaktív, és számos vegyületet alkot más elemekkel, például az oxigénnel, a nitrogénnel és a szén-dioxiddal. A hidrogén az energiaforrások közül az egyik legtisztább, mivel a reakció során csak víz keletkezik, és nem szennyezi a környezetet. A hidrogén fontos szerepet játszik az iparban, az energiaszektorban és a közlekedésben, és a jövőben egyre inkább a megújuló energiák forrásaként tekintenek rá.
Asszociációk
- gáz.
- elem.
- üzemanyagcella.
- energia.
- tiszta energia.
- hidrogénautó.
- hidrogénbomba.
- hidrogénperoxid.
- hidrogénion.
- hidrogéngáz.
- hidrogénszulfid.
- hidrogénklorid.
- hidrogénatom.
- hidrogénkémia.
- hidrogénérzékeny.
- hidrogénkezelés.
- hidrogénkörnyezet.
- hidrogénipar.
- hidrogénüzem.
- hidrogénforrás.
Szinonimák
- Vízstof.
- Hidrogénium.
- Hidrogéngáz.
- Hidrogénatom.
- Hidrogénion.
- Hidrogénsav.
- Hidrogéncsoport.
- Hidrogénforrás.
- Hidrogénvegyület.
- Hidrogénklorid.
- Hidrogénperoxid.
- Hidrogén-szulfát.
- Hidrogénizálás.
- Hidrogénizált.
- Hidrogéntartalmú.
Példamondatok
- Az hidrogén a legkönnyebb elem a periódusos rendszerben.
- Az hidrogén gáz formájában található a levegőben.
- Az hidrogén fontos szerepet játszik az iparban, például a műtrágyák előállításában.
- Az hidrogén üzemanyagként is használható, és környezetbarát alternatívát jelent a hagyományos üzemanyagokkal szemben.
- Az hidrogén reakcióba léphet más elemekkel, például az oxigénnel, és víz keletkezik.
- Az hidrogén atomjai csak egy protonból és egy elektronból állnak.
- Az hidrogén bomba nagyon erős robbanást okoz, és nagy pusztítást tud okozni.
- Az hidrogén jelen van a csillagokban és az univerzumban is, és fontos szerepet játszik a csillagok energiatermelésében.