A „jószág” szó minden bizonnyal ismerős mindannyiunk számára, de vajon tudjuk-e pontosan, hogy mit is jelent? A cikkünkben áttekintjük a szó eredetét és különböző jelentéseit, hogy jobban megérthessük, hogyan használjuk helyesen és milyen összefüggésekben találkozhatunk vele a mindennapokban. Ha kíváncsi vagy a jószág szóra, olvass tovább!.
Lexikológia
A jószág szó eredetileg a gazdasági életben használt kifejezés, mely az állatállományt jelentette. Azonban az idők során a jelentése kibővült és átvitt értelmet nyert. Ma már a jószág szó a tulajdonjog alatt álló értékeket, az ingóságokat és az állatokat egyaránt jelentheti.
A jószág kifejezés használata azonban nemcsak a gazdasági szférában terjedt el, hanem a mindennapi beszédben is gyakran előfordul. Az emberek gyakran használják a jószág kifejezést, amikor valaki vagy valami tulajdonjog alatt áll, vagy amikor az anyagi javakról van szó.
Fontos megjegyezni, hogy a jószág kifejezés nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is vonatkozhat, például a rabszolgákra, szolgákra, vagyis azokra az emberekre, akik tulajdonjog alatt álltak.
Összességében a jószág kifejezés az értékek tulajdonjogát jelenti, legyen az állat, ingóság vagy akár ember. A szóhasználat azonban függ az adott kontextustól és a kultúrától is.
Etimológia
A „jószág” szó eredete egészen az ókorig nyúlik vissza, amikor is a latin „pecus” szó jelentette az állatokat, jószágot. A középkorban a magyar nyelvben már megjelent a „jószág” szó, amely az állatok mellett a gazdasági javakat, birtokokat is jelentette. A szó eredetének kutatói szerint az „jó” jelzőt azért kapta, mert a jószágok gazdagságot, jólétet jelentettek a gazdáknak. A szó használata máig megmaradt a magyar nyelvben, bár a gazdasági változások hatására az állatok mellett már a vagyon, a tulajdon is lehet „jószág”.
Jelentés különböző szótárakban
A „jószág” szó jelentése nagyon változatos lehet a különböző szótárakban. Általánosságban elmondható, hogy a jószág olyan állatok összessége, amelyeket gazdasági célokra tartanak, például tejelő tehenek, sertések vagy juhok.
A magyar nyelvű szótárakban a jószág szó gyakran a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódik, mint például a gazdaság, a mezőgazdaság vagy az állattenyésztés. Emellett a jószág szó használható a vagyon, az érték vagy az anyagi javak összefoglalására is.
A bibliai szövegekben a jószág szó gyakran utal az állatokra, amelyeket az ember hasznosít, például az áldozati állatokra vagy a pásztorok juhaira.
A szleng szótárakban a jószág szó gyakran a pénzre vonatkozik, vagyis a „jószág” kifejezés egyfajta szleng kifejezéssé vált a pénzre utalva.
Összességében elmondható, hogy a „jószág” szó jelentése változatos és függ a használati kontextustól. Azonban az állatokkal és a gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos jelentése a leggyakoribb és a legelterjedtebb.
Asszociációk
- Állat.
- Marha.
- Haszonállat.
- Mezőgazdaság.
- Trágya.
- Hús.
- Tej.
- Szarvasmarha.
- Pásztor.
- Istálló.
- Szénakazal.
- Szalmabála.
- Táplálék.
- Gazdaság.
- Termelés.
- Állattenyésztés.
Szinonimák
- állat.
- jószágállomány.
- haszonállat.
- szarvasmarha.
- baromfi.
- háziállat.
- állati termék.
- állati eredetű.
- állatvilág.
- állatfaj.
- állatok világa.
- állatállomány.
- állatok birodalma.
- állatövi.
- állatvilágunk.
Példamondatok
- Az állattenyésztőknek fontos, hogy egészséges és jó minőségű jószágot neveljenek.
- A piacra vitt jószágok ára az utóbbi időben jelentősen emelkedett.
- A gazdák gondoskodnak arról, hogy jószáguk mindig megfelelő ellátásban részesüljön.
- A jószágokat időnként el kell adni, hogy a gazdák bevételhez jussanak.
- Az állatvédők nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a jószágokat méltányosan és tisztelettel kezeljék.