A mondatoszó egy olyan szó, amelynek fő funkciója, hogy egy mondatban segítsen a mondat szerkezetének kialakításában és az információk átadásában. A mondatoszók lehetnek például határozószók, melyek a főnévhez kapcsolódnak, vagy éppen kötőszók, amelyek különböző mondatrészeket kapcsolnak össze. A cikkben részletesen bemutatjuk a mondatoszó fogalmát, jelentését és felhasználását a magyar nyelvben.
Lexikológia
A mondatszó az a szófaj, amely a mondatban az állítmány szerepét tölti be. Az állítmány az a mondatrész, amely kifejezi a mondatban szereplő alany vagy tárgy állapotát, tulajdonságát vagy cselekvését. A mondatszó lehet igekötővel bővített igei szóalak, de lehet főnévi igenév és melléknévi igenév is. Az igekötővel bővített igei mondatszók a leggyakoribbak, és az igeidőket, személyeket és módokat is kifejezik. A főnévi és melléknévi igenév mondatszók kifejezik az állítmányt, de nem határozzák meg az igeidőt, személyt és módot. A mondatszó az egyik legfontosabb szófaj a nyelvtanban, mivel nélküle nem lehetne kifejezni a mondatban szereplő alany vagy tárgy cselekvését vagy tulajdonságát.
Etimológia
A „mondatszó” kifejezés a nyelvtudományban használatos fogalom, amely egy mondatban a legfontosabb szót jelöli. Az eredete a latin „modus” szóra vezethető vissza, amelynek jelentése „mód” vagy „módus”. A latin nyelvből a középkori latinon keresztül került a magyar nyelvbe, és az évszázadok során a jelentése kissé átalakult. Ma már azonban a „mondatszó” kifejezés széles körben használatos a magyar nyelvben és a nyelvtudományban is. A mondatszó nagyon fontos szerepet játszik a mondat értelmének megértésében, hiszen a mondatban a legfontosabb szó általában a mondatszó.
Jelentés különböző szótárakban
A mondatokat alkotó szavak között a mondat szempontjából legfontosabb szerepet a mondatszók (vagyis a predikátumok) töltik be. A mondatszó az a szó, amely megadja a mondatban szereplő alany cselekvésének módját, idejét, személyét vagy számát. A mondatszó szó jelentése azonban nem mindig egyértelmű, és eltérő lehet a különböző szótárakban.
A magyar nyelvű szótárakban általában a mondatszók szerepét és jelentését magyarázzák. Például a Magyar Értelmező Kéziszótárban a mondatszók definíciója szerint ezek a szavak a mondatban a cselekvést, a történést, az állapotot vagy a tulajdonságot fejezik ki. A szótárban számos példát is találunk a különböző mondatszók használatára és jelentésére.
Az angol nyelvű szótárakban a predikátumokat (vagyis a mondatszókat) verb-ként határozzák meg, és azok jelentését a megfelelő ige szótári jelentése alapján magyarázzák. Például az Oxford English Dictionary szerint a „to be” ige jelentése a következő: „to exist or live in a particular way or under particular conditions”. Ez a jelentés azonban csak egy példa, hiszen az angol nyelvben számos más ige is lehet mondatszó, és azok jelentése is változatos.
Összességében elmondható, hogy a mondatszó szó jelentése attól függ, hogy milyen nyelvben és milyen szótárban keressük. A magyar nyelvű szótárakban általában a predikátumok szerepét és jelentését magyarázzák, míg az angol nyelvű szótárakban az ige szótári jelentése alapján határozzák meg a mondatszók jelentését.
Asszociációk
- hónap.
- idő.
- határidő.
- fizetés.
- számla.
- munka.
- feladat.
- tervezés.
- előrejelzés.
- ciklus.
Szinonimák
- havi kifejezés.
- havonta használt szó.
- hónap szava.
- havi szó.
- havonkénti kifejezés.
- hónapra vonatkozó szó.
- hónapokra vonatkozó kifejezés.
- havi rendszerességgel használt szó.
- hónapokban kifejezett szó.
- havonkénti szóhasználat.
Példamondatok
- Az év utolsó mondatszója az ünnepek közeledtével mindig a karácsony.
- Az ügyvéd mondatszóra emelte a kezét, és megkérdezte a bírótól: „Tényleg ez a döntését?”.
- A főnök mondatszóra hívta az összes dolgozót, hogy tájékoztassa őket a cég jövőbeli terveiről.
- A politikusok mondatszóra emelkedtek, hogy vitázzanak a törvényjavaslatról.
- Az esküvőn mindenki izgatottan várta a vőlegény mondatszavát: „Igen, igent mondok!”.