Bariton szó jelentése

A „bariton” szó a zenei szókincs egyik fontos tagja, amely a hangmagasság és a hangszín tekintetében közepes mélységű, férfihangot jelöl. A baritonok szerepe a zenekarban, kórusban, vagy szólistaként is kiemelt fontossággal bír, hiszen a zenei művek hangzásának harmóniáját és dinamikáját nagyban befolyásolja. A következőkben részletesen ismerkedhetünk meg a bariton szó jelentésével és használatával a zene világában.

Tartalom

Lexikológia
Etimológia
Jelentés különböző szótárakban
Asszociációk
Szinonimák
Példamondatok

Lexikológia

A bariton az egyik legnépszerűbb énekhang, amely a közép- és mélyhangok között helyezkedik el. A bariton szó eredete az olasz „baritono” szóból származik, ami annyit jelent, hogy „mély”. A bariton hangjelzése a G2 és a G4 között található, és gyakran használják operában, operettben, musicalben és más zenei műfajokban is. A baritonok rendkívül sokoldalúak és képesek különböző stílusokban énekelni, beleértve a klasszikus, a jazz és a popzenei műfajokat is. A bariton hangszíne általában meleg, gazdag és erőteljes, és a legtöbb énekes számára kihívást jelent a hang magasságának és mélységének egyensúlyozása. Azonban azok számára, akik képesek megbirkózni ezzel a kihívással, a bariton énekhang rendkívül kifizetődő lehet, és lehetővé teszi számukra, hogy kifejezzék a zenei érzelmeket és az éneklés szeretetét.

Etimológia

A „bariton” szó eredete az olasz „baritono” kifejezésre vezethető vissza, amelynek jelentése „mérsékelt mélységű” vagy „közepes mélységű”. A szó eredete azonban valószínűleg a görög „barys” (nehéz) és „tonos” (hang) szavakból származik, amelyek együtt „nehéz hangot” jelentenek.

A bariton hang az egyik leggyakrabban használt hang típus a zenei világban, és számos zenei műfajban fontos szerepet játszik, például operában, operettben, musicalben és popzenei dalokban is. A bariton hang az alacsonyabb hangokat képviseli a férfi hangtartományban, és általában a tenor és a basszus között helyezkedik el.

A bariton szó használata azonban nem korlátozódik csak a zenei világra. A szó gyakran használatos a színészetben is, amikor egy szereplő karaktere bariton hangú. Emellett a szó használatos a hangszerek világában is, például a bariton szaxofon vagy a bariton ukulele neveként.

Összességében a „bariton” szó eredete és használata számos területen fontos szerepet játszik a kultúrában és a művészetek világában.

Jelentés különböző szótárakban

A bariton szó jelentése változatos lehet a különböző szótárakban. Általánosságban elmondható, hogy a bariton a férfihangok közé tartozik, melynek hangterjedelme a tenor és a basszus között helyezkedik el. Azonban a pontos definíciója eltérő lehet az egyes szótárakban.

Például az Oxford Dictionary szerint a bariton egy középmagas férfihang, míg a Merriam-Webster Dictionary szerint a bariton a basszus és a tenor közötti férfihang, melynek hangterjedelme az alsó G-től az f1-ig terjed.

Azonban a zenei szakirodalomban a bariton szó jelentése ennél sokkal specifikusabb. A bariton egy meghatározott hangfajta, melynek jellegzetessége a középhangok dominanciája. A bariton hangterjedelme általában az alsó F-től az f1-ig terjed, és a zenei műfajok közül leginkább az operában, az operettben és a musicalben találkozhatunk vele.

Összességében tehát elmondható, hogy a bariton szó jelentése a különböző szótárakban és az eltérő szakirodalomban is változatos lehet. Azonban a zenei szakma számára a bariton egy meghatározott hangfajta, melynek jellegzetessége a középhangok dominanciája.