A „belterület” kifejezés a városok és falvak olyan területeit jelenti, amelyek az adott település határain belül találhatóak és azokra az épített környezet szabályozására vonatkozó jogszabályok érvényesek. A belterület fogalmához számos jogi és szabályozási kérdés kapcsolódik, amelyek fontosak a települések fejlődése és az ott élő emberek életminősége szempontjából.
Lexikológia
A belterület olyan terület, amely a település határain belül található. Az ilyen területeken általában az infrastruktúra jobban kiépített, azaz könnyebben elérhetőek a közszolgáltatások, mint például az ivóvíz, a gáz, az elektromos áram és az internet. Az építkezési szabályok is eltérhetnek a belterületen és a külterületen, mivel az előbbin belül általában szigorúbbak a szabályok és a jogszabályok. A belterületi ingatlanok általában drágábbak, mint a külterületi ingatlanok, mivel azok közelebb vannak a városközpontokhoz és könnyebben elérhetőek a közlekedési eszközökkel. Azonban az ingatlanárak változóak lehetnek, attól függően, hogy milyen a terület fejlettségi szintje, az infrastruktúra, a közlekedési lehetőségek és az ingatlanok állapota.
Etimológia
A „belterület” szó eredete egészen egyszerűen magában rejti a jelentését. Az elnevezés arra utal, hogy egy adott terület a város vagy falu belső részéhez tartozik. Azonban érdekes lehet tudni, hogy a szó pontosan mikor és hogyan kezdett elterjedni.
A „belterület” kifejezést először a 19. században használták, amikor a városok egyre nagyobb területet foglaltak el, és azokat már nem lehetett egyszerűen csak a városfalakon belülre korlátozni. Ekkor kezdett elterjedni a belső területre utaló kifejezés, amely azt jelentette, hogy egy adott terület már a város vagy falu központjához tartozik.
A „belterület” szó tehát egy olyan kifejezés, amely az idők folyamán alakult ki és vált általánosan elfogadottá. Ma már szinte mindenki tudja, hogy mit jelent a belterület fogalma, és hogy milyen területeket érint. Azonban érdemes arra is figyelni, hogy a belterület fogalmának pontos meghatározása az adott ország törvényeiben rögzített.
Jelentés különböző szótárakban
A belterület szó jelentése a különböző szótárakban meglehetősen hasonló. Általában azt jelenti, hogy az adott terület az egyes települések határain belül található, és rendelkezik azokkal a szolgáltatásokkal és infrastruktúrával, amelyek a városi életvitelhez szükségesek. Az egyes szótárak azonban eltérő hangsúlyokat helyeznek a definícióban. Például a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a belterület olyan településrész, amelynek beépítettsége meghaladja az ötven százalékot, míg a Magyar Nagylexikon szerint a belterület az azonos településen belül fekvő, azonos célú ingatlanok által elfoglalt terület. Mindenesetre a belterület szó jelentése minden esetben arra utal, hogy az adott terület a városi életvitelhez kapcsolódik, és rendelkezik az ehhez szükséges infrastruktúrával.
Asszociációk
- település.
- város.
- falu.
- lakóhely.
- terület.
- terjeszkedés.
- urbanizáció.
- infrastruktúra.
- ingatlanpiac.
- lakóingatlanok.
- ipari park.
- kereskedelmi központ.
- bevásárlóközpont.
- közlekedési csomópont.
- közigazgatási egység.
Szinonimák
- vidék.
- falu.
- peremterület.
- környék.
- külváros.
- előváros.
- szeglet.
- kies terület.
- távoli vidék.
- elmaradott terület.
- periféria.
- külterület.
- határvidék.
- táj.
- erdőség.
Példamondatok
- A város szélén található belterületen sok zöld terület van.
- Az új lakópark a város belterületén épült fel.
- A belterületen található boltok és szolgáltatások könnyen elérhetőek gyalogosan.
- A belterületen nincs lehetőség nagyobb mezőgazdasági tevékenységekre.
- A belterületi ingatlanok ára magasabb, mint a környező településekben.