A „béreslegény” kifejezés a magyar nyelv egyik régi, de még mindig használt szava. A fogalom eredetileg a gazdálkodók alkalmazottait jelölte, akiknek feladata volt a gazdaságban a munkaerő- és anyagmozgatás, illetve az állatok gondozása. Azonban a kifejezés ma már inkább a régi idők emlékét idézi, és inkább szimbolikus értéket kapott. A cikkben a „béreslegény” szó eredetével, jelentésével és használatával fogunk foglalkozni.
Lexikológia
A béreslegény kifejezés a mezőgazdasági munkálatokban használt fogalom. A béreslegény az a fiatalabb férfi, aki a gazdával vagy a béreszel foglalkozik és a mezőgazdasági munkálatokban vesz részt. A béreslegények általában 16 és 25 év közötti fiatalok, akiknek nincs saját földjük vagy gazdaságuk, és munkát keresnek a földeken.
A béreslegények feladatai közé tartozik a földek művelése, az állatok etetése és gondozása, a szántás, a vetés és az aratás. A béreslegényeknek általában kemény munkát kell végezniük, és sokszor hosszú órákat dolgoznak a szabadban.
A béreslegények fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági munkálatokban, és hagyományosan fontos részei voltak a vidéki életnek. Azonban a modern mezőgazdasági technológiák és gépek megjelenése miatt a béreslegények száma és szerepe jelentősen csökkent. Azokban az országokban, ahol még mindig fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági munkálatok, a béreslegények továbbra is fontos szerepet töltenek be.
Etimológia
A „béreslegény” kifejezés az agráriumban használatos, és azokat a fiatal férfiakat jelöli, akik a gazdával vagy béreszel foglalkoznak a gazdaságban. Az eredete azonban nem feltétlenül egyértelmű.
Egyesek szerint a „béres” szó az ószláv „bereza” szóból származik, ami erdőt jelentett. Ebből a szóból kialakult a „berec” jelentése is, ami a szántás előtti földdarabokat jelölte. A „béres” szó így a szántás előtti munkákat végző emberre vonatkozott.
A „legény” szó pedig eredetileg a nőtlen férfiakra utalt, akik a paraszti életben a gazdasági munkában vettek részt. A két szó összetétele így a gazdasági munkában dolgozó fiatal férfit jelölte, aki nem házasodott még meg.
Azonban mások szerint a „béreslegény” szó eredete a középkori bérbeadási rendszerből származik, amikor a földesúr bérelt földjein dolgozó munkásokat béreseknek nevezték. A béresek pedig maguk között „béreslegénynek” hívták a fiatalabb munkásokat.
Bármelyik eredettörténet igaz is, a „béreslegény” kifejezés ma is használatos az agráriumban, és a paraszti életmódra jellemző fogalmak közé tartozik.
Jelentés különböző szótárakban
A béreslegény szó jelentése eltérő lehet a különböző szótárakban. Általánosságban elmondható, hogy a béreslegény a gazdaságban dolgozó, általában fiatalabb korú férfi, akinek feladata a gazdasági munkák végzése, mint például az állatok etetése, itatása, a szénaboglyák építése, a földművelésben való segédkezés és a gazdasági eszközök karbantartása.
A Magyar értelmező kéziszótár szerint a béreslegény a gazdatiszti beosztású személy, aki a gazdasági munkák végzésében segédkezik. A Magyar nyelv értelmező szótára szerint pedig a béreslegény a gazdaságban dolgozó, általában fiatalabb korú férfi, aki a gazdatiszti beosztású személy segédje.
A béreslegény szó eredete a béres szóból ered, ami a bérlőt jelentette régen. A bérlőknek voltak béresek, akik a gazdasági munkákban segédkeztek. A béreslegény szó ma már inkább a hagyományos gazdasági munkákban dolgozó, általában fiatalabb korú férfiakra utal.
Asszociációk
- Vidék.
- Tánc.
- Csárdás.
- Munka.
- Társaság.
- Kaland.
- Kézilabda.
- Kalap.
- Bőrdzseki.
- Kard.
- Ló.
- Lovas.
- Hős.
- Csapat.
- Hagyomány.
Szinonimák
- pásztorfiú.
- juhászlegény.
- csikós.
- gulyás.
- pásztor.
- állatpásztor.
- juhász.
- tehenész.
- állatgondozó.
- állatőr.
- vadász.
- erdész.
- erdőőr.
- erdőjáró.
- vadőr.
Példamondatok
- A faluban mindenki tudta, hogy a béreslegény mindig az első volt, aki felkelt és elkezdte a munkát a gazdaságban.
- A béreslegénynek kemény munkája volt az állattartásban, de mindig pontosan és hatékonyan végezte a feladatát.
- Amikor a béreslegény elment a városba, mindig büszkén mutatta meg, hogy milyen erős és ügyes gazdaember.
- A béreslegénynek nagyon fontos volt, hogy jó kapcsolatot ápoljon a gazdával és a többi dolgozóval a gazdaságban.
- A béreslegénynek mindig voltak jó ötletei és javaslatai a gazdaság hatékonyabb működésére.