A „briganti” szó jelentése az olasz nyelvben „rabló, bandita”. A szó eredete a latin „brigare” igéből származik, ami „csapatot szervezni” jelent. A briganti kifejezés az 1800-as években vált népszerűvé Olaszországban, amikor a vidéki területeken gyakoriak voltak a rablások és a banditizmus. A cikkben bemutatjuk a briganti szó történetét és jelentését, valamint azt, hogyan használják ma az olasz nyelvben.
Lexikológia
A briganti szó eredetileg az olasz nyelvből származik, és a banditák, rablók jelentését hordozza. A 19. században az olasz egységesítési folyamat során a déli régiók, köztük Szicília és Nápoly, elszigetelődtek a többi területtől, és a briganti jelenség elterjedt. A brigantiak általában szegény parasztok voltak, akik az állam és a gazdagok ellen lázadtak. A brigantiak gyakran vágtak át az utakon, és rabolták az utazókat, de a helyi lakosság körében népszerűek voltak, mert a hatalom és a gazdagok elleni lázadásukat támogatták. A brigantiak hírhedtek voltak a brutalitásukról és a kegyetlenségükről, de a nép körében legendás alakokká váltak, akik a szegényeket védték a hatalommal szemben. A briganti jelenség máig hatással van Olaszország kultúrájára, és a brigantiak történetei számos film és regény alapjául szolgáltak.
Etimológia
A „briganti” szó eredete az olasz nyelvben azt jelenti, hogy „bandita” vagy „rabló”. A szó eredete a latin „brigare” szóból származik, ami „csapatot szervez” vagy „csapattársakat keres” jelentést hordozza. A középkorban az olaszországi parasztok és munkások gyakran szerveztek brigádokat, hogy megvédjék magukat az uralkodók és a nemesek ellen. Azonban az idő múlásával a brigádok egyre inkább elhanyagolták a védelmi célokat, és inkább arra használták őket, hogy raboljanak és fosztogassanak azoktól, akiknek nem volt elegendő védelmük. A „briganti” szó ezért olyan negatív konnotációval rendelkezik, amely az olasz társadalom egy sötét korszakára emlékeztet. Ma az olasz nyelvben a szó a bűnözők és rablók szinonimájaként is használatos.
Jelentés különböző szótárakban
A briganti szó eredetileg az olasz nyelvből származik, és a rablók, banditák, törvényen kívüliek jelölésére használják. A szó jelentése azonban nemcsak az olasz nyelvben, hanem más nyelvekben is változatos lehet. A magyar nyelvű szótárakban általában a „rabló” vagy „bandita” jelentéssel találkozhatunk vele, míg az angol nyelvű szótárakban a „brigand” szó általában a „vadász, falusi rabló, fosztogató” jelentéssel bír. A francia nyelvű szótárakban pedig a „brigand” szó a „rabló, tolvaj, erőszakos ember” jelentésű. Összességében tehát a briganti szó jelentése attól függően változhat, hogy melyik nyelvben és milyen kontextusban használják.
Asszociációk
- Olaszország.
- Rablók.
- Banditák.
- Kaland.
- Veszély.
- Lopás.
- Fegyveresek.
- Erdők.
- Romantika.
- Hősök vagy gonosztevők.
- Történelmi idők.
- Harc.
- Ellenállás.
- Bűnözés.
- Kalandos életstílus.
Szinonimák
banditák, rablók, tolvajok, kalózok, fosztogatók, törvényen kívüliek, bűnözők, gerillák, lázadók, felkelők.
Példamondatok
- I briganti erano noti per i loro attacchi alle carovane mercantili.
- La leggenda racconta di un brigante che rubava ai ricchi per dare ai poveri.
- La polizia ha arrestato un gruppo di briganti che avevano rapinato una banca.
- Durante il periodo dei briganti, i viaggiatori dovevano essere molto cauti quando attraversavano le zone montuose.
- Il brigantaggio è stato un fenomeno diffuso in Italia nel XIX secolo.