Az eskütétel egy fontos fogalom a társadalmi és politikai életben. A fogalom sokféle jelentéssel bír, amelyek a társadalomtól és az egyes kultúráktól függően változhatnak. Ez a cikk részletesen bemutatja az eskütétel fogalmának jelentését, és megvizsgálja, hogy milyen különböző kultúrákban és társadalmakban használják.
Lexikológia
Az eskütétel egy olyan kötelezettségvállalás, amelyet egy személy a szavai által vállal, hogy valamilyen küldetést, törvényt, kötelességet vagy vállalást teljesít. A szó eskütétel egy olyan kifejezés, amely azt jelenti, hogy egy személy kötelezettséget vállal, hogy valamit betartsanak, vagy hogy valamit teljesítsenek. A szó eskütétel azt is jelenti, hogy egy személy valamilyen szöveget vagy nyilatkozatot tesz, amelyben kötelezettséget vállal valamire. Ez lehet egy törvény, egy törvényes kötelezettség, vagy egy szerződés. Az eskütétel egy olyan kötelezettség, amelyet egy személy szavai által vállal, és amelyet teljesíteniük kell. A szó eskütétel szintén egy olyan kifejezés, amely azt jelenti, hogy egy személy igent mond valamire, és hogy kötelezettséget vállal a teljesítésre.
Etimológia
Az eskütétel szó eredete több mint 1000 évre nyúlik vissza. Az első ismert használata a 13. században vehető észre, amikor az angolok a „sweren” kifejezést használták. A kifejezés szó szerint „megerősítésnek” felelt meg, amelyet a jelenlétükben álló személyeknek el kellett vállalniuk. A szó később a „swearing”-re változott, ami azt jelentette, hogy „megerősítés”, amelyet a személyeknek az Isten előtt kellett vállalniuk. Az eskütétel szó eredete a „swearing” szóból származik, amelyet az angolok még ma is használnak. Az eskütétel szó eredeti jelentése a „megerősítés”, amit a személyek elvállalnak, hogy megőrizzék az igazságot és a hűséget.
Jelentés különböző szótárakban
A különböző szótárakban a szó „eskütétel” jelentése eltérő lehet. Az Oxford English Dictionary szerint „eskütétel” egy fogadalmat jelent, amelyet valaki tesz, hogy igazat mond, vagy hogy bizonyos dolgokat megtesz. Az American Heritage Dictionary szerint „eskütétel” egy felszólítás, amelyet valaki kimond, hogy megerősítse egy fogadalmat, hogy igazat mond, vagy hogy bizonyos dolgokat megtesz. Az Merriam-Webster szerint „eskütétel” egy olyan kimondott szó, amely megerősíti egy fogadalmat, hogy igazat mond, vagy hogy bizonyos dolgokat megtesz. Mindegyik szótár szerint az eskütétel egy olyan fogadalom, amelyet valaki megerősít, hogy igazat mond, vagy hogy bizonyos dolgokat megtesz.
Asszociációk
- esküvő.
- fogadalom.
- ünnepély.
- szövetség.
- megerősítés.
- szerződés.
- elkötelezettség.
- ígéret.
- hűség.
- hitvallás.
Szinonimák
- Megerősítés.
- Átadás.
- Jelenlét.
- Hitvallás.
- Fogadalom.
- Esketés.
- Eskü.
- Feleskülés.
- Ígéret.
- Bizonyítvány.
Példamondatok
- A vőlegény és a menyasszony eskütétel közben összefonódtak a kezükben.
- A templomban tartott eskütétel után a fiatalok boldogan mentek haza.
- A szülők boldogan ünnepelték a gyermekeik eskütételét.
- A pap a násznép előtt elmondta az eskütételt.
- Az eskütétel után a szertartásos csók következett.
- A vőlegény a menyasszony szemébe nézve mondta el az eskütételt.