A farizeus szó a zsidó vallás egyik fontos csoportját jelöli, akik a második templom idején élték a vallási életüket. A farizeusok a vallási törvények szigorú betartására és a vallási hagyományok megőrzésére törekedtek, és fontos szerepet játszottak a zsidó közösség életében. A farizeus szó jelentése azonban az évszázadok során szélesedett és általánosabb értelemben is használatos lett, és ma már gyakran használjuk a túlzott formalizmusra és a képmutatásra utaló kifejezésként.
Lexikológia
A farizeus szó eredete héber nyelvből származik, és jelentése „megkülönböztetett”. A farizeusok a zsidó vallás egyik szektáját alkották, akik a törvények szigorú betartását tartották szem előtt. A farizeusok között voltak olyanok, akik a hagyományos vallási szokásokat is fontosnak tartották, míg mások a törvények betartására koncentráltak.
A farizeusok a zsidó társadalom meghatározó részét alkották a Kr. e. 2. században és a Kr. u. 1. században. Az Ószövetségben a farizeusokat gyakran kritizálják, mert úgy tartották, hogy túlzottan szigorúak és merevek. Jézus is gyakran szembekerült a farizeusokkal, mert ők a törvény betartását helyezték előtérbe, míg ő az irgalom és a megbocsátás fontosságát hangsúlyozta.
A farizeus szó ma is használatos a hétköznapi beszédben, és általában olyan emberekre utal, akik túlzottan szigorúak és merevek a szabályok betartásában.
Etimológia
A „farizeus” szó eredete a héber „perushim” szóból származik, ami annyit jelent, hogy „elválasztottak”. A farizeusok az ókori zsidó vallási mozgalom tagjai voltak, akik az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb vallási csoportot alkották. A farizeusok nagy hangsúlyt fektettek a Tóra szigorú betartására és az erkölcsi életre. A farizeusokat gyakran kritizálták, mert elitistának és arrogánsnak tartották őket, és azt állították, hogy túl szigorúak a vallási szabályok betartásában. A farizeusok végül az első században eltűntek a történelem színpadáról, de a „farizeus” szó továbbra is használatban van a hétköznapi nyelvben, és a negatív jelentése is megmaradt.
Jelentés különböző szótárakban
A farizeus szó jelentése a különböző szótárakban alapvetően hasonló: a zsidó vallási mozgalom tagjait jelöli, akik a 2. században kezdték el építeni a vallási élet szigorúbb szabályozását. A farizeusok az Ószövetség törvényeinek szó szerinti betartását követelték, és a hagyományokat is nagyon fontosnak tartották. A farizeusoknak az volt a céljuk, hogy a zsidó vallás szigorúbbá váljon, és a hagyományokat is beépítsék a vallási életbe. A farizeusokkal szemben álltak a szadduceusok, akik a hagyományokat nem tartották fontosnak, és csak az Ószövetség törvényeit követték. A farizeusok és szadduceusok közötti viták és ellentétek jelentősek voltak a zsidó vallási életben, és az Újszövetségben is több helyen említést tesznek róluk.
Asszociációk
- vallás.
- Biblia.
- Jézus.
- hipokrita.
- szigorú.
- hagyományok.
- törvények.
- vallási vezetők.
- kritikus.
- szekták.
- zsidó vallás.
- hitelesség.
- megítélés.
- kétarcúság.
- kritika.
Szinonimák
- képmutató.
- álszent.
- hipokrita.
- hamis.
- álarcos.
- színlelő.
- szemfényvesztő.
- álnok.
- kétszínű.
- álszenteskedő.
Példamondatok
- A farizeusok a törvény szigorú betartására törekedtek.
- Jézus sokszor bírálta a farizeusok álságos viselkedését.
- A farizeusok nem fogadták el Jézus tanításait.
- A farizeusok a vallási hierarchia legfelsőbb rétegéhez tartoztak.
- A farizeusok a zsidó vallás hagyományos értelmezését követték.