Fattyúcsülök szó jelentése

Az ételek világában számos olyan kifejezés létezik, amelyek jelentése nem mindig egyértelmű. Az egyik ilyen kifejezés a „fattyúcsülök”, amely sokak számára ismeretlen lehet. De vajon mi is az a fattyúcsülök és miért érdemes megismerni ezt az ételeket? Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a fattyúcsülök jelentését, eredetét, és ízvilágát, hogy mindenki számára világos legyen, miről is van szó.

Lexikológia

A fattyúcsülök kifejezés talán nem mindenki számára ismerős, hiszen manapság már csak kevés helyen használják. A szóösszetételben található „fattyú” szó jelentése „apa nélkül született gyermek”, míg a „csülök” pedig a sertés lábszárrészére utal. Így a fattyúcsülök szóösszetételben egy olyan sertésből készült ételt takar, amely a csülök részének felhasználásával készült, és a hagyomány szerint az apa nélkül született gyermekek étke volt.

A fattyúcsülök elkészítése általában hosszabb időt vesz igénybe, hiszen a csülköt először főzni kell, majd sütőben kell megsütni, hogy az étel ropogós legyen. A hagyományos elkészítési mód szerint a csülköt fűszerekkel, zöldségekkel és borral ízesítik, majd sütőben, lassú tűzön sütik addig, amíg a hús puha és az ízek össze nem állnak.

Manapság a fattyúcsülök nem annyira elterjedt étel, de még mindig találkozhatunk vele néhány vidéki étterem étlapján. Az elkészítése bár időigényes, de aki szereti a hagyományos ízeket és ki szeretne lépni a szokványos ételek világából, érdemes kipróbálni ezt az ízletes, tartalmas ételt.

Etimológia

A „fattyúcsülök” szó egy érdekes kifejezés, amelynek eredete nem egyszerűen megmagyarázható. A „fattyú” szó jelentése egy olyan gyerek, aki nem ismerte az apját, vagy apját elvesztette. A „csülök” pedig egy sertés lábszára. Az összetett kifejezés tehát egy olyan sertéslábszár nevét jelöli, amelyet a gyerekek előszeretettel fogyasztanak.

Az eredetére vonatkozóan több elmélet is létezik. Egyesek szerint a „fattyúcsülök” szó a 19. században terjedt el, amikor a falusiaknak nem volt elég pénzük, hogy drága húsokat vásároljanak. Így aztán a sertéslábszárat, amely olcsóbb volt, gyakran fogyasztották. A „fattyú” szó pedig azért került a nevébe, mert a falusiak gyakran a ház körüli állatokat használták fel a hús elkészítéséhez, így előfordulhatott, hogy az apátlan malacok húsát használták fel.

Más elméletek szerint a „fattyúcsülök” szó eredete a cigányokhoz köthető. A cigányok ugyanis hagyományosan sokat foglalkoztak a sertésekkel, így előfordulhat, hogy a „fattyú” szóval jelölték az apátlan malacokat, és a „csülök” szóval a sertéslábszárat.

Bárhogy is alakult az eredete, a „fattyúcsülök” szó ma már szerves része a magyar gasztronómiának, és az emberek körében nagy népszerűségnek örvend.

Jelentés különböző szótárakban

A fattyúcsülök kifejezés egyre gyakrabban hallható az utóbbi időben, különösen a gasztronómiai területen. Azonban az emberek körében nem mindenki ismeri annak jelentését. A kifejezés szó szerinti fordítása „fattyú hús” vagy „fattyú comb”, és a sertéscomb egy adott részére utal, amelynek magas a zsírtartalma.

A különböző szótárakban a fattyúcsülök kifejezését különböző módon definiálják. A Magyar Értelmező Kéziszótárban a fattyúcsülök szócikkben az áll, hogy „a sertéscomb hátsó részének a zsírosabb része”. Az Élelmiszeripari Szakszótárban pedig így szerepel: „a sertéscomb hátsó részének a zsírosabb része, amely a taréj és a lapocka között található”.

A szakácskönyvekben azonban általában a fattyúcsülök kifejezést használják a sertéscomb hátsó részének a zsírosabb részére, amelyet általában hosszan füstölnek és sütnek, hogy ízletes, puha és szaftos legyen. A fattyúcsülök népszerűsége az elmúlt években növekedett, és egyre több étterem kínálja a menüjében.

Összességében a fattyúcsülök kifejezés azonosítja a sertéscomb egy adott részét, amelynek magas a zsírtartalma. A kifejezés egyre népszerűbb a gasztronómiában, és számos étterem és szakácskönyv használja a kifejezést, hogy ízletes ételeket készítsenek belőle.

Asszociációk

• Hús.
• Sült.
• Grill.
• Pác.
• Füstölés.
• Csont.
• Zsír.
• Ízletes.
• Köret.
• Barbecue.
• Piknik.
• Társaság.
• Nyári nap.
• Kerti sütögetés.
• Étterem.
• Gasztronómia.
• Magyaros konyha.
• Szalonna.
• Pörkölt.
• Paprikás.

Szinonimák

1. zsíros hús.
2. zsíros oldalasok.
3. zsíros bordák.
4. zsíros pecsenyék.
5. zsíros sertéskaraj.
6. zsíros tarja.
7. zsíros hátgerinc.
8. zsíros comb.
9. zsíros lapocka.
10. zsíros csülök.

Példamondatok

1. A hétvégi ebédre sültünk finom fattyúcsülköket.
2. A kocsmában a fattyúcsülök és a sör voltak az egyetlen opciók.
3. A nagymama mindig a fattyúcsülökkel kényeztette a családját.
4. A hentesnél a legjobb fattyúcsülöket lehet kapni.
5. A hagyományos magyar étel, a pörkölt, nem lehet igazi fattyúcsülök nélkül.