Február az év második hónapja, amely 28 vagy 29 napot tartalmaz, attól függően, hogy az adott év szökőév-e vagy sem. A szó eredete a római mitológiához kapcsolódik, amikor is a Februus isten tisztító ünnepet tartottak a rómaiak. A modern időkben február az év egyik legkevesebb napot tartalmazó hónapja, és gyakran hideg és sötét időszaknak számít. Azonban számos fontos esemény és ünnep is kapcsolódik ehhez a hónaphoz, mint például a Valentin-nap vagy a Farsang.
Lexikológia
Február, az év második hónapja, 28 vagy 29 napos, és az egyetlen hónap, amely változó napokkal rendelkezik. Az elnevezése a latin „februum” szóból származik, amely a „tisztítás” vagy „megújulás” jelentésű. Eredetileg a rómaiak ebben az időszakban tartották a tisztító szertartásaikat, és ez adta az alapját a hónap nevének. A február a téli időszak végét jelzi, és a tavasz közeledtét ígéri. Azonban a hónap gyakran hideg és sötét, és az emberek gyakran küzdenek a téli depresszióval ebben az időszakban. Az ünnepek közül a Valentin-nap a legismertebb, amelyet február 14-én ünneplünk, és az emberek szerelmi üzeneteket és ajándékokat küldenek egymásnak. Összességében a február egy fontos hónap az évben, amely jelzi a téli időszak végét, és az új évszak közeledtét ígéri.
Etimológia
A „február” szó eredete az ókori rómaiakhoz vezethető vissza. A római naptárban ugyanis február az utolsó hónap volt, amelyet eredetileg „februa” néven ismertek. A „februa” szó jelentése tisztító, megtisztító, mivel ebben az időszakban a rómaiak megtisztították az áldozati állatokat, hogy azok felkészüljenek a tavaszi áldozatokra. A hónap neve azonban később változott, és a „február” név maradt fenn, amelynek jelentése azonban már nem utal az eredeti tisztító szertartásra. A „február” szó eredete tehát a római kultúrához köthető, és az idő múlásával a szó jelentése is változott.
Jelentés különböző szótárakban
Február az év második hónapja, és az egyik legfontosabb hónap az időjárás szempontjából. A szó eredete a latin „februare” igéből származik, ami „tisztítani” vagy „megszabadítani” jelentést hordoz. A hónap neve valószínűleg a rómaiak tisztító ünnepének, a Februálisnak a nevéből ered.
A különböző szótárakban a február szó jelentése kicsit eltérő lehet. Az Oxford angol szótár szerint „february” az év második hónapját jelenti, míg a Merriam-Webster szótár hozzáteszi, hogy a nevét római istenről, Februusról kapta.
A magyar nyelvű szótárakban a február szó jelentése hasonlóan egyszerű. Az Akadémiai Kiadó szerint a február a 12 hónapos naptár második hónapja, és 28-29 napos. Az Etimológiai szótár szerint a február szó eredete a latin „februarius” szóból származik, ami a tisztításról, a megtisztulásról szól.
Összességében a február szó jelentése a különböző szótárakban hasonló, és általában az év második hónapjára utal, amelynek neve a rómaiak tisztító ünnepéről, a Februálisról származik.
Asszociációk
hideg, hó, szerelem, Valentin-nap, kabát, téli sportok, farsang, születésnap, jegesmedvék, téli olimpia, kandalló, forró csokoládé, betegségek, téli ruhák, hosszú éjszakák, havazás, jeges út, téli táj, téli szünet, jeges tó, téli trendek.
Szinonimák
- második hónap.
- februárius.
- télutó.
- szürke hónap.
- hóvihar hónapja.
- fagyos hónap.
- hideg hónap.
- szélvihar hónapja.
- álmélkodó hónap.
- szomorú hónap.
Példamondatok
- Februárban kezdődik a téli időszámítás.
- Az év legrövidebb hónapja a február.
- Február 14-én van a Valentin-nap.
- Februárban sokan ünneplik a kínai új évet.
- Februárban zajlik a farsangi időszak.
- A születésnapom februárban van.
- Februárban általában hideg van és sokat esik a hó.
- A februári havazás miatt sok iskola bezárva marad.
- Februárban van az amerikai elnökök napja.
- Az Oscar-gálát általában februárban rendezik meg.