Felbujtás szó jelentése

A „felbujtás” szó jelentése az, amikor valaki másokat ösztönöz, bátorít vagy rábeszél valamire, amely törvényellenes vagy erkölcsileg helytelen. Ez az egyik leggyakoribb bűncselekmény, amelyet a jogrendszer elítél. A felbujtó személy lehet közvetlenül vagy közvetve felelős az általa kiváltott tettekért, és a jogi következmények is változóak lehetnek az esetek függvényében. Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáljuk a „felbujtás” fogalmát és azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a jogi megítélését.

Lexikológia

A szó felbujtás olyan cselekményt jelent, amelynek során valaki másokat bűncselekmény elkövetésére ösztönöz vagy rábír. A felbujtó személy lehet közvetlenül vagy közvetve is felelős a bűncselekmény elkövetéséért, attól függően, hogy milyen mértékű volt az ő szerepe a történésekben.

A felbujtás általában olyan esetekben fordul elő, amikor valaki másokat arra ösztönöz, hogy olyan dolgot tegyenek, amit egyedül nem mernének megtenni. Ez lehet például egy rablás, egy gyilkosság vagy egy másik súlyos bűncselekmény elkövetése.

A felbujtás büntetőjogi szempontból is súlyos bűncselekménynek minősül. Az elkövető akár ugyanolyan büntetést is kaphat, mint a közvetlen elkövető, ha bizonyítható, hogy ő ösztönözte a bűncselekményt. Ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a felbujtás bűncselekménynek számít, és hogy milyen következményei lehetnek, ha valaki ilyen cselekedetre szánja el magát.

Etimológia

A „felbujtás” szó eredete a középkori jogi szóhasználatból származik. A „bujtás” szó jelentése „bújtatás, rejtegetés”, és a „felbujtás” ebből a kifejezésből eredeztethető. A középkori jogban a „bujtó” olyan személy volt, aki bűnösnek vallotta magát, de nem adta fel a bűntársait, hanem inkább elrejtette őket. A „felbujtó” pedig az volt, aki a bűnöst arra ösztönözte, hogy bűnt kövessen el, vagy segített neki a bűn elkövetésében.

A „felbujtás” kifejezés a mai napig használatos a jogi szaknyelvben, és a bűnsegély nyújtásának, illetve az ösztönzésnek a meghatározására szolgál. Azonban a mindennapi nyelvhasználatban is gyakran használjuk ezt a kifejezést, ha valaki másokat ösztönöz valamilyen cselekedetre, vagy ha valakinek a viselkedése miatt mások bűnbe esnek. A „felbujtás” szó eredete tehát a középkori jogi szóhasználatból származik, és a mai napig használatos a jogi és mindennapi nyelvhasználatban is.

Jelentés különböző szótárakban

A felbujtás szó jelentése az egyik legfontosabb jogi fogalom, amely a bűncselekmények elkövetése során gyakran előfordul. A szó jelentése a különböző szótárakban hasonló, azonban az árnyalatokban vannak eltérések.

A legtöbb szótár szerint a felbujtás az olyan cselekedet, amelynek során valaki másokat bűncselekmény elkövetésére ösztönöz vagy segít abban, hogy azt elkövessék. Az ösztönzés lehet közvetlen vagy közvetett, de mindkét esetben a cselekedet célja az, hogy az elkövető bűncselekményt kövessen el.

A felbujtás fogalmát a jogi szaknyelvben is használják, és számos törvényi rendelkezés szól erről a bűncselekményről. A büntető törvénykönyv szerint a felbujtó ugyanolyan felelősséggel tartozik, mint az elkövető, és ugyanolyan büntetést kaphat.

Azonban a felbujtás fogalmát nem csak a jogi szaknyelvben használják. Az élet más területein is előfordulhat, hogy valaki másokat ösztönöz cselekedetre, akár jó, akár rossz céllal. Ilyenkor a felbujtás fogalma már nem jogi, hanem általánosabb értelemben használatos.

Összességében elmondható, hogy a felbujtás szó jelentése az, hogy valaki másokat cselekedetre ösztönöz vagy segít abban, hogy bűncselekményt kövessenek el. Ez a fogalom fontos szerepet játszik a jogi szaknyelvben, de az élet más területein is előfordul.

Asszociációk

  • Építkezés.
  • Fejlesztés.
  • Modernizáció.
  • Újjáépítés.
  • Bővítés.
  • Javítás.
  • Felújítás.
  • Rehabilitáció.
  • Megújulás.
  • Növekedés.

Szinonimák

  • felemelkedés.
  • fellendülés.
  • javulás.
  • fejlődés.
  • növekedés.
  • emelkedés.
  • előrelépés.
  • felfelé ívelés.
  • kitörés.
  • áttörés.
  • új lendület.
  • új lendületet adó.
  • fellépés.
  • új erőre kapás.
  • újjáéledés.
  • új lendületet adó.
  • újrakezdés.
  • újraindítás.
  • újraélesztés.

Példamondatok

  1. Az új vezető felbujtotta a csapatot a jobb teljesítményre.
  2. A szurkolók hangos felbujtása segített a csapatnak nyerni.
  3. Az ötletgazda felbujtotta a csapatot az innovatív megoldásokra.
  4. A motivációs előadó felbujtotta a hallgatóságot a céljaik megvalósítására.
Tetszik ez a bejegyzés? Kérjük, ossza meg barátaival:
Szótár
Vélemény, hozzászólás?

;-) :| :x :twisted: :smile: :shock: :sad: :roll: :razz: :oops: :o :mrgreen: :lol: :idea: :grin: :evil: :cry: :cool: :arrow: :???: :?: :!: