Abszolutizmus szó jelentése

Az abszolutizmus fogalma az európai történelem egyik fontos korszakát jelöli, amely a 16. és 18. század között volt jellemző Európa számos országára. Az abszolutizmus egy olyan politikai rendszer, amelyben az uralkodó teljhatalmat gyakorol a birodalma felett, és a hatalom gyakorlásában nincs korlátja. Az abszolutizmus szó jelentése tehát az abszolút hatalom gyakorlását jelenti, amelynek során az uralkodó a törvények és a hagyományok felett áll, és minden döntést egyedül hoz. Az abszolutizmus a modern államok kialakulásának előzménye, és az európai történelem egyik legérdekesebb politikai rendszere.

Lexikológia

Az abszolutizmus a monarchia egy olyan formája, amelyben a király vagy a királynő teljes és korlátlan hatalmat gyakorol. Az abszolutizmus idején a király vagy királynő nemcsak a törvényhozói, hanem a végrehajtói és bírói hatalmat is birtokolta. Ez azt jelentette, hogy a király vagy királynő döntött minden fontos kérdésről, beleértve a gazdasági, politikai és társadalmi ügyeket is.

Az abszolutizmus korszaka az 16. és 18. század között volt a legelterjedtebb Európában. A legismertebb abszolutista uralkodók közé tartozik I. Napóleon, XIV. Lajos és I. Katalin. Az abszolutizmus azonban nemcsak Európában volt jelen, hanem a világ más részein is, például Ázsiában és Afrikában.

Az abszolutizmusnak számos előnye és hátránya volt. Az előnyök közé tartozott a stabilitás és az egység, amelyet a korlátlan hatalom biztosított. A hátrányok közé tartozott azonban a korlátozott szabadság és a polgári jogok hiánya. Az abszolutizmus idején az embereknek nincs szavuk a kormányzásban, és a király vagy királynő döntéseit mindenkinek kötelezőnek kell elfogadnia.

Az abszolutizmus végül a francia forradalom és az amerikai függetlenségi háború hatására visszaszorult, és a modern demokratikus rendszerek jelentek meg. Azonban az abszolutizmus hatása ma is érezhető a világ különböző részein, ahol korlátlan hatalmat gyakorolnak a diktátorok és a totalitárius rendszerek.

Etimológia

Az „abszolutizmus” szó eredete a latin „absolutus” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „teljes, korlátlan”. Az abszolutizmus fogalmát a 16. és 17. században használták először, amikor az európai monarchiákban az uralkodók igyekeztek a hatalmukat fokozni és a korábbi korlátokat eltávolítani. Az abszolutizmus alapvetően azt jelentette, hogy az uralkodó teljhatalmat gyakorol a birodalom vagy az állam felett, és nincsenek olyan törvények vagy intézmények, amelyek korlátoznák a hatalmát. Az abszolutizmus korszaka azonban nemcsak a hatalom koncentrációjáról szólt, hanem a művészet, a tudomány és a filozófia virágkorát is jelentette. Az abszolutizmus fogalmának eredete tehát a hatalom korlátlan gyakorlására utal, de a korszak történelmi jelentőségére is utal, amely az európai kultúra és civilizáció fejlődésének fontos időszaka volt.

Jelentés különböző szótárakban

Az abszolutizmus szó jelentése az egyik legfontosabb fogalom a politikai filozófiában és történelemben. Az abszolutizmus a hatalom koncentrációját jelenti egyetlen személy vagy intézmény kezében. Az abszolút hatalommal rendelkező uralkodó vagy intézmény dönt mindenről, és nem engedélyezi másoknak, hogy beleszóljanak a döntéseibe. Az abszolutizmus a középkori Európában vált népszerűvé, és a modern államok kialakulásáig tartott.

Az abszolutizmus szó jelentése a különböző szótárakban hasonló, és általában az abszolút hatalommal rendelkező uralkodóra vagy intézményre utal. Az abszolutizmus egy olyan politikai rendszer, amelyben az uralkodó vagy az intézmény teljes ellenőrzést gyakorol az állam felett. Ez a rendszer általában a monarchiában található, és az uralkodó egyedülálló hatalommal rendelkezik a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás terén.

Az abszolutizmus fogalma a modern politikai filozófiában kritikát kapott, és a demokratikus rendszerek előnyeit hangsúlyozzák. Az abszolutizmus hatalmi koncentrációja és a döntéshozatali folyamatok korlátozása miatt az állam és a társadalom nem tud fejlődni és fejlődni. A modern világban az államok és az intézmények hatalmi rendszerei sokkal inkább a demokratikus elvekre épülnek, és a döntéshozatali folyamatokat az állampolgárok bevonásával végzik.

Asszociációk

• Középkori királyságok.
• Uralkodói hatalom korlátlan gyakorlása.
• Jogfosztottság.
• Cenzúra.
• Egyházi befolyás.
• Hatalmi elit.
• Adók.
• Megfélemlítés.
• Hadsereg.
• Központi irányítás.

Szinonimák

• Teljhatalom.
• Diktatúra.
• Despotizmus.
• Autokrácia.
• Totalitarizmus.
• Tyrannia.
• Monarchia.
• Autoritárizmus.
• Hegemonia.
• Fasiszta rendszer.

Példamondatok

1. Az abszolutizmus idején a királyok teljes hatalmat gyakoroltak az ország felett.
2. Az abszolutizmus korában a nemesség elveszítette a hatalmát a királyokkal szemben.
3. Az abszolutizmus idején a központi kormányzat erősítése volt a legfontosabb cél.
4. Az abszolutizmus korában a vallási és politikai üldöztetések gyakoriak voltak.
5. Az abszolutizmus idején a művészet és a tudomány fejlődése is elkezdődött.