Az „agglegény” kifejezés azokra a férfiakra utal, akik hosszabb ideje élnek egyedül, és nem kötnek házasságot vagy élettársi kapcsolatot. A szó eredetileg a régi időkben használták, amikor az idősebb nőket „agglegényasszonyoknak” nevezték, akiknek már kicsi az esélye a házasságra. Manapság az „agglegény” kifejezés inkább a férfiakra vonatkozik, akik szabadon élnek és nem kötnek komoly kapcsolatot. A cikkben bemutatjuk, hogy milyen okai lehetnek annak, hogy valaki agglegény marad, és milyen előnyei és hátrányai vannak ennek az életformának.
Lexikológia
Az agglegény kifejezés azokra a férfiakra vonatkozik, akik elértek egy bizonyos életkorát, de még mindig nincsenek házasok vagy élettársi kapcsolatban. A szó eredete az angol „bachelor” szóból származik, amelynek jelentése „nőtlen férfi”. Az agglegényeket sokszor azzal vádolják, hogy nem képesek elköteleződni, vagy hogy túlságosan önzőek ahhoz, hogy megosszák az életüket valakivel másvalakivel. Azonban sokan közülük egyszerűen csak nem találták még meg az igazit, vagy nem érzik szükségét annak, hogy házasságban éljenek. Az agglegény életmód népszerűsége az utóbbi években jelentősen megnőtt, és egyre több ember választja ezt az életformát.
Etimológia
Az „agglegény” szó eredete több száz évre nyúlik vissza. A „legény” szó eredetileg azonos volt a „fiú” szóval, és általában fiatal, nőtlen férfiakat jelölt. Az „agg” előtag hozzáadása később jelent meg, és az idősebb, nőtlen férfiakra utalt.
Ennek a szónak a használata az angol nyelvben is megtalálható, ahol az „old bachelor” kifejezés használatos ugyanazon jelentéssel. Az „agglegény” szó használata azonban a magyar nyelvben sokkal elterjedtebb, és sokszor humoros, ironikus értelmet is hordoz.
Az „agglegény” szó használata azonban nem csak a nőtlen férfiakra utal, hanem olykor a szingli életmódra is. Azokat a férfiakat is gyakran „agglegénynek” nevezik, akik bár kapcsolatban élnek, de nem házasodtak össze.
Összességében az „agglegény” szó eredete és használata az elmúlt évszázadokban sokat változott, de az elterjedtsége és a szó mögötti értékek továbbra is fontosak maradtak a magyar nyelvben.
Jelentés különböző szótárakban
Az „agglegény” szó jelentése a különböző szótárakban meglehetősen hasonló. Általában az idősebb korú, ám még nőtlen férfiakat jelöli, akiknek nem volt vagy nincs családjuk. Egyes források azonban hangsúlyozzák, hogy az agglegényeknek nem feltétlenül kell magányosaknak lenniük, és lehetnek barátaik, kapcsolatokat tartanak fenn, vagy éppen élvezik a szingli életet. Más szótárak azonban azt is megemlítik, hogy az agglegények gyakran szoronganak, és nehéz számukra megtalálni a helyüket a társadalomban. Összességében az „agglegény” szó jelentése azonban mindig valamilyen formában kapcsolódik a nőtlenséghez, és a hagyományos társadalmi normáktól való eltéréshez.
Asszociációk
- Férfi szingli.
- Egyedüllét.
- Szabadság.
- Bulizás.
- Barátok.
- Éjszakázások.
- Hobbik.
- Karrier.
- Önállóság.
- Kalandok.
Szinonimák
- hajadon.
- nőtlen.
- legény.
- szingli.
- egyedülálló.
- magányos.
- szabadfoglalkozású.
- szabadúszó.
- független.
- önálló.
- szabad.
- nőkerülő.
- nőfaló.
- búskomor.
- magányos farkas.
- szingli életmód.
- szingliklubja.
- szingli társadalom.
- szingli élet.
- szinglilét.
Példamondatok
- Az agglegény életmódja nem mindenkinek való.
- A menyasszonyoknak gyakran nehéz megtalálniuk az ideális agglegényt.
- Az agglegények általában kalandos életet élnek.
- Az agglegényeknek nincs senkijük, akivel megoszthatnák az életüket.
- Az agglegényeknek nincs szükségük a családi életre.
- Az agglegények sokszor élvezik a szabadságot és a függetlenséget.
- Az agglegényeknek sok időjük van az éjszakai szórakozásra.
- Az agglegényeknek nincs senkijük, aki a hátuk mögött figyelne.
- Az agglegényeknek nehéz megszokniuk a házasságban való életet.
- Az agglegényeknek nincs szükségük a romantikus kapcsolatokra.