Az „agrárproletár” kifejezés az agrárszféra munkásait jelöli, akiknek nincs saját földjük és csak bérmunkásként dolgoznak. A fogalom a marxista elméletből ered, és az iparosítás és urbanizáció hatására a 19. és 20. században vált aktuálissá. Az agrárproletárok helyzete sokszor nehéz és kiszolgáltatott, és a modernizáció folyamatában a vidéki területeken is jelentős társadalmi változásokat hozott.
Lexikológia
Az agrárproletár kifejezés az agrárszektornak azon munkavállalóit jelenti, akik csak a mezőgazdasági munkájukból élnek, és nem rendelkeznek saját földterülettel vagy más vagyonnal. Az agrárproletárok általában alacsony bérekért dolgoznak, és gyakran kiszolgáltatott helyzetben vannak a földbirtokosok és nagyobb gazdálkodók irányában. A szó eredete a latin „proletarius” szóból származik, ami azt jelenti, hogy valaki csak a gyermekei által termelt jövedelemből tud megélni. Az agrárproletárok száma világszerte nagyon magas, és az életkörülményeik sokszor nehézkesek és bizonytalanok. Az agrárproletárok helyzete azonban nem csak gazdasági, hanem politikai és társadalmi kérdésekkel is összefügg. A szó használata az elmúlt években ismét előtérbe került a mezőgazdasági ágazatban tapasztalható munkaerőhiány és béremelési igények miatt.
Etimológia
Az „agrárproletár” szó eredete a marxista elméletből származik, mely az agráriumon dolgozó munkásokat nevezi így. A proletár szó a római társadalomban azokat a szabad embereket jelentette, akik semmilyen vagyoni vagy politikai hatalommal nem rendelkeztek, és csak a munkájukkal tudtak megélni. Marx és Engels ezt a fogalmat vették át a modern ipari társadalomra, és azokra a munkásokra alkalmazták, akik csak a munkájukkal tudtak megélni, és semmilyen tulajdonnal nem rendelkeztek.
Az „agrárproletár” kifejezés használata az agráriumon dolgozó munkásokra utal, akiknek nincs tulajdonuk, és csak bérmunkásként dolgoznak a földművelésben vagy az állattenyésztésben. Az agráriumon dolgozó munkások helyzete gyakran hasonló a modern ipari munkások helyzetéhez, akik szintén bérmunkásként dolgoznak, és nem rendelkeznek tulajdonnal.
Az „agrárproletár” kifejezés azonban kritikával is szembesült, mivel az agráriumon dolgozó munkások helyzete és életritmusa nagyon eltérő lehet a modern ipari munkásokétól. Az agráriumon dolgozó munkások gyakran a falvakban élnek, és a földműveléshez kapcsolódó évszakokhoz igazítják az életüket, míg az ipari munkások gyakran a városokban élnek, és a munkájukat a napi munkaidőhöz igazítják.
Összességében az „agrárproletár” kifejezés az agráriumon dolgozó munkások helyzetére utal, akiknek nincs tulajdonuk, és csak a munkájukkal tudnak megélni. A kifejezés eredete a marxista elméletből származik, és a modern ipari munkások helyzetéhez hasonlóan kritikával és vitákkal is szembesült.
Jelentés különböző szótárakban
Az „agrárproletár” kifejezés az agrárium és a munkásosztály fogalmait összekapcsoló szóösszetétel. A kifejezés jelentése azonban eltérő lehet a különböző szótárakban.
Egyes szótárak szerint az agrárproletár azokat a szegény parasztokat jelenti, akiknek a földje nem elegendő a megélhetéshez, ezért kénytelenek bérmunkát vállalni az agráriumban. Más források szerint az agrárproletár a földbirtokosok által bérelt munkásokat jelenti, akiknek nincs saját földjük, és az agráriumon keresik meg kenyerüket.
A közös jellemző azonban, hogy az agrárproletár a szegényebb réteget jelenti az agráriumban, akiknek a megélhetése a földművelésből vagy az állattartásból származik. Az agrárproletárok gyakran alacsony bérekért dolgoznak, és nehéz körülmények között élnek.
Az agrárproletárok száma világszerte csökkenő tendenciát mutat, mivel a mezőgazdasági ipar modernizálódik, és egyre kevesebb kézimunkára van szükség. Az agrárproletár szó azonban továbbra is fontos fogalom az agrárium és a munkásosztály kapcsolatának megértéséhez.
Asszociációk
- mezőgazdaság.
- paraszti életmód.
- munkásosztály.
- földművelés.
- termelés.
- szegénység.
- társadalmi egyenlőtlenségek.
- kommunizmus.
- szocializmus.
- proletárdiktatúra.
Szinonimák
- földmunkás.
- mezőgazdasági munkás.
- paraszti munkás.
- földműves.
- gazdálkodó munkás.
- agyagmunkás.
- tanyasi munkás.
- szántóföldi munkás.
- termelő munkás.
- földbérleti munkás.
Példamondatok
- Az agrárproletár a földművelésből él, és gyakran alacsony jövedelemmel rendelkezik.
- Az agrárproletárok nagy része a vidéki területeken él, és gyakran nehéz körülmények között dolgozik.
- Az agrárproletárok a mezőgazdasági termelés alapvető munkaerejét jelentik, és nélkülük nem lenne lehető a termények betakarítása.
- Az agrárproletárok jogai és érdekei gyakran elhanyagolásra kerülnek a mezőgazdasági iparban.
- Az agrárproletárok szerveződése és összefogása kulcsfontosságú a megélhetésük és életkörülményeik javítása érdekében.