Az „ámbár” szó az egyik leggyakrabban használt kifejezés a magyar nyelvben, azonban sokan nem tudják pontosan, hogy mit jelent. A cikk célja, hogy tisztázza ezt a fogalmat, és bemutassa a szó jelentését és használatát a nyelvünkben.
Lexikológia
Az ámbár szó eredetileg a középkori Magyarországon használt épületekre utalt, amelyekben a gabonát tárolták. Az ámbárak általában nagy, emeletes épületek voltak, amelyekben a gabonát a szállítás előtt szárították és tisztították. A szó eredete a szláv nyelvből származik, és jelentése „tárolóhelyiség”. Az ámbárak a középkorban kiemelt fontossággal bírtak, hiszen a gabona az egyik legfontosabb élelmiszer volt. Az ámbárokban tárolt gabona biztosította az élelmiszerellátást a téli hónapokban és a szükséges alapanyagot a kenyér és a sör készítéséhez. Ma már az ámbár szó használata kiterjedt más területekre is, például a templomokban található emelvényekre, amelyekre az előadó áll, vagy a szónoklatokat tartják.
Etimológia
Az „ámbár” szó eredete már régóta foglalkoztatja a nyelvészeket és a szókutatókat. A legtöbb szakember szerint a szó az arab „ambar” szóból származik, ami jelentése: raktár, magtár vagy gabonaraktár. Az „ambar” szó a középkorban terjedt el a Közel-Keleten és a mediterrán térségben, majd onnan a magyar nyelvbe is bekerült.
Az „ámbár” szó magyar nyelvű előfordulása először a 17. században történt. Az akkori írásmód szerint „ámbornak” írták, és a szó jelentése az volt, hogy gabonaraktár, vagyis pontosan megegyezik az arab „ambar” szó jelentésével. A szó azonban később átvitt értelemben is használatos lett, és ma már nemcsak a gabonaraktárt jelenti, hanem általában bármilyen nagyobb raktárt vagy tárolóhelyet.
Az „ámbár” szó eredete tehát az arab „ambar” szóra vezethető vissza, ami a középkorban terjedt el a Közel-Keleten és a mediterrán térségben. A szó magyar nyelvű előfordulása először a 17. században történt, azóta pedig széles körben használatos a magyar nyelvben.
Jelentés különböző szótárakban
Az „ámbár” szó jelentése a különböző szótárakban nem egységes. Van, ahol „bár” szóval azonos értelemben használják, mint például „bár nem akarok beavatkozni, mégis megteszem”. Más helyen viszont „bár” szó helyett inkább a „ha” szóval azonosítható jelentésben szerepel, mint például „ámbár későn érkeztem, mégis időben voltam”. Az „ámbár” szó használata inkább a régi idők nyelvezetéhez kapcsolódik, és ma már ritkán használják. Azonban az irodalomban, költészetben és a művészetekben még előfordulhat. Az „ámbár” szó használata általában a finomabb, elegánsabb stílusra utal.
Asszociációk
- Esős idő.
- Felhős ég.
- Régi idők hangulata.
- Lócsiszár illata.
- Téli kabátok.
- Sárga levelek.
- Hideg szél.
- Szomorúság.
- Búcsúzás.
- Ködös reggelek.
Szinonimák
pince, raktár, tároló, csarnok, kamra, boltozat, üzem, magtár, szekrény, szoba.
Példamondatok
- Az ámbárban rengeteg széna és szalma volt felhalmozva.
- Az ámbár tetőjén madárfészek épült.
- Az ámbárban tárolták az állatok takarmányát.
- Az ámbárban általában hűvös volt nyáron.
- Az ámbárban dolgozni nem volt könnyű feladat.
- Az ámbárban a szalmabálák között megbújva játszottak a gyerekek.
- Az ámbárban a macskák és egerek játszadoztak.
- Az ámbárban száradt a fű és a lucerna.
- Az ámbárban a csirkék és tyúkok is találtak menedéket.
- Az ámbárban az állatok nyugalmát nem zavarta meg a külvilág zajai.