A „bekiabálás” egy gyakori kifejezés, amelynek jelentése az emberek számára gyakran bizonytalan. Ez a cikk részletesen megvizsgálja a „bekiabálás” szó jelentését, hogy megértsük, hogyan használják az emberek a kifejezést.
Lexikológia
A bekiabálás egy olyan cselekedet, amikor valaki hangosan és hirtelen kiált valamit egy csoport vagy egy személy felé. Ez általában nem kívánatos viselkedésnek számít, mivel zavaró és zavaró lehet mások számára. A bekiabálás általában akkor történik, amikor valaki nem tudja tartani a véleményét, és azonnal ki kell mondania. Ez lehet a politikai viták, sportesemények vagy csak a mindennapi életben történő események miatt. Azonban fontos megjegyezni, hogy a bekiabálás nem csak a hangos szóbeli kommunikációra korlátozódik. Az interneten is gyakori, hogy valaki kiabál egy kommentben vagy egy posztban, ami szintén zavaró lehet mások számára. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogyan kommunikáljanak egymással tisztelettel és figyelemmel, és hogy ne használják a bekiabálást a problémák megoldására.
Etimológia
A „bekiabál” szó eredete a középkori latinból eredeztethető. A szó maga „exclamare”-ból származik, ami annyit tesz, hogy „kiabálni”. A „exclamare” szó azt jelentette, hogy hangosan kinyilvánítani valamit, ami gyakran hangos követelést, kérését vagy figyelmeztetést jelentett. A középkorban ez a szó a követelés, kérés, figyelmeztetés és a kiabálás kifejezésére szolgált.
Az évszázadok során a „bekiabál” szó elterjedt és más nyelvekbe is átkerült. A modern angolban a szó „exclaim”-ként használatos és egyaránt jelentheti a kiabálást és a hangos követelést. A mai napig sok nyelvben használják a „bekiabál” szót, amely eredetileg a középkori latinból eredeztethető.
Jelentés különböző szótárakban
A szó „bekiabál” egy kifejezés, amely valójában két szóból áll: „bekiált” és „abál”. „Bekiált” azt jelenti, hogy hangosan, erőteljesen és sürgetően kiabálni; „abál” pedig azt jelenti, hogy szólni, szólítani, szólni. A szótárakban a szó jelentése tehát az, hogy hangosan, erőteljesen, sürgetően szólni. Az Oxford English Dictionary szerint a szó „bekiabál” szólítás, kérés vagy parancs, amely hangosan és erőteljesen mondott. A Merriam-Webster szótár szerint a szó „bekiabál” hangosan, erőteljesen és sürgetően kiabálni, szólítani vagy parancsolni. A Cambridge English Dictionary szótár szerint a szó „bekiabál” hangosan és erőteljesen szólni, szólítani vagy parancsolni.
Asszociációk
- Hangos.
- Idegesítő.
- Zavaró.
- Kommunikáció.
- Kiabálás.
- Harag.
- Feszültség.
- Konfliktus.
- Figyelemfelkeltés.
- Kellemetlen.
- Érzelmek kifejezése.
- Veszélyjelzés.
- Hangszín.
- Érzelmi megnyilvánulás.
- Kommunikációs probléma.
Szinonimák
- kiabál.
- ordít.
- üvölt.
- sikít.
- zajong.
- hangoskodik.
- rikácsol.
- harsog.
- bőg.
- bömböl.
- zeng.
- zúg.
- dörög.
- morajlik.
- dübörög.
Példamondatok
- Ne bekábálj, hogy halljalak!.
- Az anyja folyton bekábál a fiai közé.
- Az edző hangosan bekábált a játékosoknak a pályán.
- A diákok bekábáltak a tanárhoz a rossz jegyek miatt.
- Az utcazenész hangosan bekábált a gitárjával az utcán.
- A szülők bekábáltak a gyerekeiknek, hogy ne féljenek az iskolában.
- Az énekes hangosan bekábált a mikrofonba a koncerten.
- A főnök bekábált az alkalmazottakhoz, hogy ne késve érkezzenek a munkahelyre.
- Az idős ember bekábált az utcán, hogy segítséget kérjen.
- A sportoló bekábált a szurkolóknak, hogy köszönje meg a buzdítást.