A búcsúkihallgatás egy fontos rítus, amelyet sok kultúrában használnak a búcsúzók és az elbúcsúzottak közötti kapcsolat megerősítésére. A búcsúkihallgatás egyik legfontosabb eleme a búcsúzók és az elbúcsúzottak közötti kölcsönös elismerés és megértés. A cikk megvizsgálja a búcsúkihallgatás szimbolikus jelentését és annak szerepét a kultúrákban.
Lexikológia
A búcsúkihallgatás szó lexikológiája egy olyan kifejezés, amely azokat a szokásokat és rítusokat jelöli, amelyeket a közeli barátok és családtagok a halál bekövetkezte után végeznek. Ezek a rítusok és szokások különböző kultúrákban eltérőek lehetnek, de általánosan elfogadott, hogy a búcsúkihallgatás egy utolsó búcsút jelent a szeretteiknek. A búcsúkihallgatás szó magában foglalja a gyászolók egymás közötti támogatását, a szomorú szavak és énekek előadását, valamint a tiszteletadást a szeretteik előtt.
Etimológia
A szó „búcsúkihallgatás” etimológiája a 16. századi angol szó, a „farewelling” szóból származik. A „farewelling” szó maga az „fare” (el) és a „well” (jól) szavak összetételéből származik, ami annyit jelent, hogy „jól búcsúzni”. A szó először a 16. századi angol költő, Thomas Nashe által írt művében szerepelt. A kifejezést először használták arra, hogy egy személynek vagy csoportnak búcsúztassák egymást, amikor elhagynak egymást. Ma azonban a szót gyakran használják arra, hogy leírják a búcsúzó személyeknek szóló zenehallgatást.
Jelentés különböző szótárakban
Az Oxford English Dictionary (OED) szerint a búcsúkihallgatás szó jelentése „a szövetségi, állami vagy helyi hatóságok által, egy személy távozásakor, elismerés céljából szervezett ünnepség”. A Webster’s Dictionary szerint a búcsúkihallgatás szó jelentése „egy személy távozásakor szervezett ünnepség, amelyet a szövetségi, állami vagy helyi hatóságok adnak elismerésül”. A Merriam-Webster szótár szerint a búcsúkihallgatás szó jelentése „egy személy távozásakor szervezett ünnepség, amelyet a szövetségi, állami vagy helyi hatóságok adnak elismerésül”. Az American Heritage Dictionary szerint a búcsúkihallgatás szó jelentése „egy személy távozásakor szervezett ünnepség, amelyet a szövetségi, állami vagy helyi hatóságok adnak elismerésül”.
Asszociációk
„Búcsúkihallgatás” egy közös esemény, amely sok ember számára jelentős örömöt és búcsúzást jelent. Az emberek általában barátaikkal, családtagjaikkal, munkatársaikkal és/vagy kollégáikkal ülnek le egy ilyen eseményen, hogy megünnepeljék és megemlékezzenek az előttük álló útról. A búcsúkihallgatások általában különböző énekekkel, zenével, szavakkal és ünnepléssel telnek meg. Az énekek és a zene megteremtik azokat a közösségi élményeket, amelyeket egy búcsúzás alkalmával meg akarunk tapasztalni. Az emberek általában együtt ünnepelnek, megosztják egymással a pillanatokat, amit együtt töltöttek, és az emlékeket, amiket együtt szereztek. A búcsúkihallgatások általában olyan közös élményeket nyújtanak, amelyeket soha nem fogunk elfelejteni.
Szinonimák
- Elbúcsúzás.
- Búcsúzó.
- Búcsúztatás.
- Búcsújárás.
- Búcsúztató.
- Viszontlátásra.
- Búcsúzóul.
- Búcsúztató beszéd.
- Búcsúzó ünnepség.
- Búcsúzó üzenet.
Antonímák
A búcsúkihallgatás szó számos antonimával rendelkezik, amelyek mind-mind egy különböző érzelmi szituációt jelölnek. Ezek közé tartozik a „felköszöntés” szó, amelyet akkor használunk, amikor valakit üdvözölünk, és szeretnénk üdvözölni őket. Egy másik antonim a „találkozás” szó, amelyet használhatunk, amikor két vagy több ember találkozik egymással. Végül, a „megállapodás” szó is szerepel az antonimák listáján, amelyet akkor használunk, amikor két ember megegyezik egymással.
Példamondatok
- Az iskolában a diákok búcsúkihallgatást tartottak az elvándorló osztálytársaiknak.
- A búcsúkihallgatáson a barátok szívhez szóló beszédeket mondtak az elköszönőnek.
- A búcsúkihallgatáson jóleső emlékek kerültek elő, amelyeket mindenki szívvel-lélekkel megőriz.
- A búcsúkihallgatás végén mindenki könnyes szemmel búcsúzott egymástól.
- A búcsúkihallgatáson mindenki megosztotta egymással a legkedvesebb élményeit.