A felszólalmazás egy olyan kifejezés, amelyet sokan használnak a politikában, a jogban és más területeken. Ez a fogalom azt jelenti, hogy valaki vagy valami felszólítását követve cselekszik. A cikkben megvizsgáljuk a felszólalmazás szó jelentését és használatát mind a politikában, mind a jogban.
Lexikológia
A felszólamlás egy olyan kommunikációs forma, amelyben egy személy nyilvánosan kifejezi véleményét, álláspontját vagy érzéseit egy adott kérdésről vagy problémáról. A felszólalás lehet előre megbeszélt vagy spontán, és lehet szóbeli vagy írásbeli formában is. Általában a felszólalás célja az, hogy felhívja a figyelmet egy adott témára, vagy hogy meggyőzze másokat az álláspontjáról. A felszólalások gyakran előfordulnak politikai és társadalmi rendezvényeken, valamint a parlamenti vagy kongresszusi üléseken. A felszólalásoknak fontos szerepük van a demokratikus társadalmakban, mivel lehetővé teszik az emberek számára, hogy kifejezzék véleményüket és befolyásolják a döntéshozókat.
Etimológia
A „felszólamlás” szó eredete a magyar nyelvben a 19. században kezdődött. A szó az „szólal” igéből és a „fel” előtagból áll, ami azt jelenti, hogy valaki kifejezi a véleményét vagy álláspontját valamiről. A felszólamlás általában egy hivatalos vagy formális beszéd, amelyet egy személy vagy csoport tart, hogy kifejezze az álláspontját vagy véleményét egy adott kérdésről vagy témáról.
A felszólamlásokat általában politikai, jogi vagy társadalmi ügyekben tartják, és céljuk az, hogy befolyásolják az emberek véleményét vagy döntéseit. A felszólalásokat gyakran a parlamentben, a bíróságon vagy más hivatalos helyeken tartják, és az előadók általában előre elkészített beszédet tartanak.
A felszólamlások fontos szerepet játszanak a demokratikus társadalmakban, mivel lehetővé teszik az embereknek, hogy kifejezzék a véleményüket és befolyásolják a döntéseket. A felszólalások azonban nem csak a hivatalos helyeken történnek, hanem az emberek mindennapi életében is, amikor kifejezik a véleményüket barátaik vagy családjuk körében.
Jelentés különböző szótárakban
A felszólamlás szó jelentése a különböző szótárakban eltérő lehet. Az Oxford English Dictionary (OED) szerint a felszólamlás „a közönség körében fellépő hirtelen, közös kiáltás, amelyet egy személy vagy csoport mond ki”. A Merriam-Webster szótár szerint a felszólamlás „a közönség körében fellépő, egy időben, közös kiáltás”. A Cambridge Dictionary szerint a felszólamlás „a közönség körében fellépő, egyidejű, közös kiáltás, amelyet egy személy vagy csoport mond ki”. Mindezek alapján a felszólamlás egy olyan kifejezés, amelyet a közönség együtt kiált ki egy személy vagy csoport által.
Asszociációk
- sértés.
- tiltakozás.
- vita.
- összetűzés.
- összeütközés.
- harc.
- konfliktus.
- ellenállás.
- ellenkezés.
- tiltakozás.
- kifogás.
Szinonimák
- Megszegés.
- Megtagadás.
- Megsértés.
- Áthágás.
- Törvénytelenség.
- Csődöntés.
- Megvetés.
- Megbízhatatlanság.
- Káromkodás.
- Szegénység.
Példamondatok
- Az ülésen hangos felszólalásokat tartottak a szakszervezeti vezetők.
- A politikusok felszólalása után a hallgatóság tapssal köszönte meg a beszédüket.
- A diákok felszólalásaiban kifejezték aggodalmukat az iskolai környezet állapotával kapcsolatban.
- Az ellenzéki pártok felszólalásai a kormány gazdaságpolitikájának kritikájára összpontosítottak.
- A tanár felszólalása során hangsúlyozta a diákok személyes felelősségét az iskolai eredményeikért.