Az agrárszocializmus egy olyan politikai-gazdasági rendszer, amelyet a mezőgazdasági termelés szabályozására használnak. Az agrárszocializmus célja, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termelés stabilitását és az előállított termékek osztályok közötti egyenlő elosztását. Az agrárszocialista rendszer egyik jellemzője a kollektív tulajdon, amelyben a mezőgazdasági termelők közösségei közösen birtokolnak és használnak földet. Az agrárszocializmus másik jellemzője a mezőgazdasági termelés szabályozása, amelynek célja a mezőgazdasági termelés egyenletes fenntartása. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk az agrárszocializmus fogalmát és jelentését.
Lexikológia
Az agrárszocializmus egyfajta politikai-gazdasági rendszer, amely az agrártermelők és más mezőgazdasági szektorok védelmét és támogatását tűzte ki célul. Az agrárszocialista rendszerek általában a mezőgazdasági termelők tulajdonjogának erősítését célozzák azzal, hogy szabályozzák a mezőgazdasági termelés és kereskedelem különböző formáit. Ezek a rendszerek nagy hangsúlyt fektetnek a mezőgazdasági munkások jogaira, mint például a bérekre, a munkaidőre, a szabadságra és a biztonságra. A mezőgazdasági termelők számára is nagyobb szabadságot és jogokat biztosítanak, beleértve a támogatott árakat, kedvezményes kölcsönöket, támogatott exportot és a föld tulajdonlásának szabályozását.
Etimológia
Agrárszocializmus eredete a 19. században kezdődött. Az agrárszocializmus kialakulásának elsődleges oka a mezőgazdasági termelés szabályozása volt. A 19. században a mezőgazdasági termelés modernizációja a gazdák számára nagy előnyöket hozott, de ezzel együtt komoly kihívásokat is jelentett. Az agrárszocializmus azt a megoldást jelentette, hogy a mezőgazdasági termelést a gazdák és a társadalom érdekében szabályozzák. A szabályozás célja az volt, hogy biztosítsák a gazdák jövedelmét, valamint a társadalom számára is előnyös termelési feltételeket biztosítsanak. Az agrárszocializmus elsődleges célja az volt, hogy gazdaságilag megerősítse a mezőgazdasági termelőket, és hogy biztosítsa a társadalom számára előnyös termelési feltételeket. Az agrárszocializmus eredetileg a 19. századi németországi mezőgazdasági reformokból eredeztethető, ahol a mezőgazdasági termelést szabályozták a gazdák és a társadalom érdekében.
Jelentés különböző szótárakban
Agrárszocializmus, a szótárak szerint, egy olyan politikai-gazdasági rendszer, amely a föld tulajdonjogának állami kontroll alá vonását és a mezőgazdasági termelés kollektivizálását jelenti. Az agrárszocializmus célja az, hogy a mezőgazdasági termelésben résztvevők számára egyenlő jogokat biztosítson, és hogy a mezőgazdasági termelés eredményeit a társadalom számára elosztva a közjó szolgálatába állítsa. Az agrárszocialista politikák számos országban, köztük Kínában, az Egyesült Államokban és Európában is megjelentek az elmúlt évtizedekben. Az agrárszocialista politikák célja, hogy a mezőgazdasági termelésben résztvevők számára egyenlő jogokat biztosítson, és hogy az egyes embereknek a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmének megosztásával a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentsék.
Asszociációk
- Mezőgazdaság.
- Közösségi tulajdon.
- Közös haszon.
- Élelmiszerbiztonság.
- Környezetvédelem.
- Igazságos elosztás.
- Szakszervezetek.
- Földreform.
- Jólét.
Szinonimák
Agrárközpontú, mezőgazdasági szociális, agrárközpontú társadalmi, mezőgazdasági szocialista, mezőgazdasági szociálisista, mezőgazdasági reformista, agrárközpontú szocialista, mezőgazdasági központú szocialista.
Példamondatok
- A vidéki emberek számára a kormány által vezetett agrárszocialista politika nagyban javította az életüket.
- Az agrárszocialista rendszer segítségével a földművelésben és a mezőgazdasági termelésben dolgozó embereknek jelentős előnyöket nyújtott.
- Az agrárszocialista rendszer egy olyan kormányzati stratégia volt, amely segített a gazdálkodóknak az életük javításában.