Az építészetben az alapfal az épület alapjainak részét képezi, és a földbe ágyazott falakat jelenti, amelyek az épület súlyát hordozzák. Az alapfal rendkívül fontos szerepet játszik az épület stabilitásában és biztonságában, és megfelelő tervezése és kivitelezése elengedhetetlen az épület hosszú élettartamának és tartósságának biztosításához. Az alapfalak anyagát és méretét az épület magassága, súlya és talajviszonyai határozzák meg. Az alapfalak megfelelő karbantartása és időben történő javítása szintén kulcsfontosságú az épület épségének megőrzéséhez.
Lexikológia
Az alapfal az épület legalsó, a talajszint alatti részének azon része, amely a tervezett épület súlyát és terhelését képes elviselni. Az alapfalak általában vastagabbak és masszívabbak, mint a felsőbb szinteken található falak, mivel az épület súlya ezen a részen nagyobb. Az alapfalakat általában betonból vagy téglából építik, és számos különböző típusa létezik, amelyeket az épület tervezése és a talajviszonyok határoznak meg. Az alapfalak fontos szerepet játszanak az épület stabilitásában és biztonságában, és a tervezésüket és építésüket szakértőknek kell végezniük.
Etimológia
Az „alapfal” szó eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a falakat még nem vasbetonból, hanem téglából vagy kőből építették. Az épületek alapja pedig a földbe ásott mélyedésekbe, az ún. alapárokba került. Az alapárok falai az épület alapját képezték, és ezeket a falakat nevezték az „alapfalnak”. Az alapfalakat általában vastagabb falakból építették, mivel azoknak nagyobb teherbíró képességük volt. Az alapfalakat a középkorban szigorú szabályok szerint kellett építeni, hogy az épület stabil legyen és ne dőljön össze. Az alapfalakat ma is használják az építészek, bár a vasbeton és más modern anyagok használatával az építési technológiák jelentősen fejlődtek. Az „alapfal” szó ma már általánosan használt kifejezés az építőiparban, és az épületek alapjaival kapcsolatos munkálatokra utal.
Jelentés különböző szótárakban
Az alapfal szó jelentése a különböző szótárakban alapvetően az építészetben használt fogalomra utal. Az alapfal egy épület vagy építmény alapját képező fal, amely a tervezés és az építés során kiemelkedően fontos szerepet tölt be. Az alapfalak stabilitásának biztosítása az építmény tartósságának és biztonságának kulcsfontosságú eleme.
A szó jelentése azonban nem korlátozódik pusztán az építészet területére. Az alapfal fogalmát használják például a szervezeteknél is, ahol az alapfalak általában a szervezet legfontosabb értékeit, alapelveit vagy célkitűzéseit jelentik. Az alapfalak megfelelő megtervezése és megvalósítása szintén kritikus szerepet játszik a szervezet hosszú távú stabilitásának és sikerességének biztosításában.
Az alapfal szó jelentése tehát széleskörűen használatos és fontos fogalom, amely számos területen megjelenik. Az építészetben azonban a legfontosabb jelentése, hiszen az alapfalak biztosítják az épületek és építmények stabilitását és biztonságát.
Asszociációk
- Alma.
- Alapítvány.
- Alapanyag.
- Alapvető.
- Alapozás.
- Falu.
- Falmászás.
- Alaptalan.
- Alapkő.
- Alapos.
- Alaprajz.
- Falusi élet.
- Alapító.
- Alapvetés.
- Alapozó.
- Falusi idill.
- Alapfokú.
- Falvak.
- Alapvető jogok.
- Falusi turizmus.
- Alapítás.
- Falusi ház.
- Alapozó festék.
- Falusi munka.
- Alapanyagok beszerzése.
Szinonimák
- Alapvető.
- Alap.
- Alapfogalom.
- Alapvető fogalom.
- Kezdeti.
- Kiinduló.
- Kezdetleges.
- Elemi.
- Alapozó.
- Kezdeti szakaszban lévő.
- Kezdeti állapotú.
- Alapvető jelentőségű.
- Kezdeti szintű.
- Alapvető fontosságú.
- Kezdeti fázisban lévő.
- Kezdeti stádiumú.
- Kezdő.
- Kezdeti szakaszú.
Példamondatok
- Az alapfalak már készen vannak, csak a tetőt kell még felhúzni.
- Az építkezés során fontos a megfelelő alapfalak kialakítása.
- A régi épület alapfalai sajnos már nem állnak megfelelően.
- A tervezőknek gondosan kellett tervezniük az alapfalakat a stabil építkezés érdekében.
- Az alapfalak átépítése nagyobb költségeket jelent, mint az előre tervezett építkezés.